Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 149 JEGYZETEK 1 Természetszerű persze a jogászi hivatás gyakorlása a közékori Magyarországon is. Magas állami vagy egyházi állásokat betöltő személyek főként itáliai, cseh és lengyel egyetemeken tanultak, míg a jogot csupán gyakorlatban alkalmazó bírák, helyi tisztviselők számára elegendő volt egy praktikus képzés, amely a felsőfokú jogi oktatást helyettesítette. A római és a kánonjog mellett (vagy helyett) az ius partium alkalmazása volt a lényegesebb. Mindez — hangsúlyozandó — gyakorlati alapokon folyt a királyi kúrián, a kancelláriában, a hiteles helyeken (loca credibilia), a vármegyei és városi hatóságoknál és bíróságoknál. CSIZMADIA, 1969. 577. 1. 2 Ennek jelentősége, szemben a többi karok működésével (t.i. a hittani és bölcseleti karokéival) nem volt arányos, elsősorban lényegesen alacsonyabb látogatottsága miatt. A majdnem jelentéktelen hallgatói létszám oka "kétségkívül abban rejlett, hogy a nemzeti jognak tudományos művelését és tanulmányozását ez időkben ... szemben a fejlettség oly magas fokára jutott két anyajoggal — tudománynak nem is tekintették, hanem különösen a hűbéres eszmék e tekintetben is gyakorolt behatása alatt azt lényegében pusztán a fejedelmi akaraton elapulónak s így az állandóságnak jellegével nem bírónak s folytonosan változtatásnak alávetettnek tekintették ..." HORVÁTH, 1903. 439. 1. ^ Ilyen volt az evangélikus eperjesi középiskola tíz osztályossá alakítása (1665). 1720 körül és utána a pozsonyi és a késmárki evangélikus kollégiumban természetjog és egyetemes jog tanítása indult meg. Sárospatakon 1710-től, a kolozsvári és a debreceni kollégiumokban az 1730-as évektől természet- valamint nemzetközi és észjogot is oktattak. 14 Die Schule ist bleibt ein Politikum — mondja Mária Terézia a felekezeti iskolák egy részének állami felügyelete alá helyezését sérelmező Migazzi bíborosnak. SCHÖNVITZKY, 1929. 150 .1.