Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 140 15 16 nagyváradi és a pozsonyi királyi jogakadémián; az egri katolikus 17 18 érseki és a pécsi katolikus püspöki joglíceumban ; az eperjesi 19 evangélikus jogakadémián és négy — református felekezet által fenn20 tartott — további protestáns főiskolán: a debrecenin , a kecskemé21 22 23 tin , a máramarosszigetin és a sárospatakin . Ezek az akadémiák a francia fakultások mintájára szerveződtek (HORVÁTH, 1903. 447. 1.), kötelező tantárgyakat írtak elő hallgatóiknak, s ezeket egészítette ki a speciális tárgyak rendszere, amelyek választhatók voltak annyiban, hogy a hallgatók szabadon dönthettek abban, melyik szemeszterben veszik fel ezeket. Semmiképpen nem az elitképzés volt a feladatuk; lényegében a gyakorlati életpályára készítették fel a hallgatóikat. Mindazonáltal a hallgatóságból és a tanári karból kiváló elmélet koponyák sora származott, s fontos tény volt az is, hogy egy-egy ilyen intézmény az adott vidék fontos kulturális, tudományos központjává válhatott. Végeredményben és elsősorban az államhivatalok utánpótlását hivatottak biztosítani — ez adta a jogakadémiák különleges politikai jelentőségét. Az államigazgatás és részben az igazságügy szakemberei kerültek ki innen, a hivatali pályákra aspirálók túlnyomórészt. E területen azonban gondok mutatkoztak már a századordulón. Az egyetemek jogi karai és a jogakadémiák közötti kvalitásbeli különbség aggasztóvá vált, s mindez ütközött a bürokratikus államgépezet felfokozott hivatalnok szükségletével az államigazgatás, különösen pedig az igazságügy területén. A századvégtől a felsőoktatásban már súlyosbodó, lényeges aránytalanságokat leginkább a jogászképző intézmények voltak hivatottak "újratermelni", hiszen az egyetemi fakultások között hagyományosan a jogi karok domináltak. j, A jogászok megoszlása a főbb tanintézetekben Tudományegyeteme

k Jogakadémiák 1891 1913 4.085 fő 10.487 fő 815 fő 1.625 fő