Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 138 Az akadémiákról korán felismerhető volt, hogy rendkívül jelentős jogi oktatási forma; a második Ratio educationis ujabb erőfeszítéseket tett az akadémiai oktatás még rendszeresebb kiépítésére, az egyetemi és a főiskolai jogi oktatás szorosabb egységesítésére a tanulmányi időnek két évről három évre való felemelésével (ez utóbbit azonban egyenlőre nem sikerült keresztülvinnie). Mindazonáltal a 19. század közepéig a fenti elvek és gyakorlat alapján folyt a közhivatali állásokra képesítő felsőfokú intézmények működése, bár ideiglenes (mintegy évtizedes) visszaesés bekövetkezett, amikor II. József rendeletére 1783-ban beszüntetik a felekezeti jogakadémiák működését. Az 1791. évi XXVI. tc: azonban biztosította további működését, a jogi oktatás ismét megindul ezekben az iskolákban. Különösen nagy aktivitás mutatkozik a protestáns felekezetek oktatási intézményeiben. Az evangélikus és református főiskolákon a bölcseleti tanulmányokkal kapcsolatos természetjogi előadásokból fejlődtek ki előbb a jogi tanszékek, később kiforrott formájukban az új protestáns jogakadémiák (CSIZMADIA, 1969. 378. 1.). 1793-ban Sárospatakon, nem sokkal később Debrecenben a református főiskolán már tanítanak jogot. 1815-ben az evangélikus eperjesi intézetben kezdődik jogi oktatás, 1832-ben a pápai kollégiumban, Kecskeméten pedig 1835-ben emelték líceumi rangra. Egy évvel később Máramarosszigeten létesült jogi tanszék; Erdélyben Nagyenyeden és Marosvásárhelyen már a 18. század végén oktattak jogot, s a legnagyobb tradíciójú kolozsvári református jogi oktatás is feléledt. A jogi képzés a szabadságharc alatt és az azt követő abszolutizmus időszakában lényegében szünetelt. 1850-ben császári rendelet szüntette meg a felekezeti főiskolák, jogakadémiák működését — illetve a kötelező német tanítási nyelv bevezetése miatt maguk szüneteltették a képzést. Csak 1861-ben az ideiglenes alkotmány állítja helyre e tekintetben a régi álapotokat és a vallási felekezetek hosszan szüneteltetett jogi taninté9 10 zetei nagyobbrészt megkezdhették működésüket . A kiegyezés utáni társadalmi-politikai átalakulás nagyban fellendítette a jogi pályák iránti keresletet. Az egyetemen ezer körül mozgott a hallgatói létszám, de a társadalom jogtudó értelmiség vonatkozásában felmerülő igényeit az egyetemi szintű oktatással szemben is felállította a maga követelő igényeit. Az egyetemen az 1870-es években szétválasztották