Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hrabecz József: A marxista-leninista elmélet és a politikai egy-sége

- 14 A marxizmus következetes teoretikusai szembeállítására irányuló törekvés több, mint egy évszázados múltra tekint vissza. Tendenciaként már a XIX. század vége felé megfigyelhető volt a polgári ideológusok, az opportunisták, a szektások részéről az a törekvés, hogy szembeállítsák egymással Marx és Engels tanítását, továbbá egyes műveit, filozófiai, közgazdasági nézeteit. Ebből a szempontból a marxizmusnak a leninizmussal való szembeállítása csupán az egységes marxista tanítás bomlasztásának sajátszerű változata. Ezzel a törekvéssel számot vetett Lenin is, aki az álláspontját így fogalmazta meg. "Mi teljesen Marx elméletének talaján állunk; ez az elmélet változtatta először a szocializmust tudománnyá, ez vetette meg ennek a tudománynak szilárd alapján és jelölte ki azt az utat, melyen haladnunk kell, hogy tovább fejlesszük és minden részletében kidolgozzuk ezt a tudományt. ... Marx elmélete tisztázta a forradalmi szocialista párt igazi feladatát: ez nem a társadalom átformálására irányuló tervek kiagyalásában áll, nem prédikálásban a tőkéseknek és szekértolóiknak, hogy javítsanak a munkások helyzetén, nem összeesküvések szövegében, hanem abban, hogy megszervezze a proletáriátus osztályharcát és vezesse ezt a harcot, amelynek végső célja a politikai hatalom meghódítása a proletáriátus által és a szocialista társadalom megszervezése.

" 7 (Lenin 1889.) Az elmélet a gyakorlattal való kölcsönös feltételezettségében való gazdagítása a kommunista mozgalom egészének is és az egyes kommunista pártoknak külön-külön is internacionalista feladata. Ez nélkülözhetetlen feltétel a munkásosztály tudományos politikájának megalapozásához. Az elmélet és gyakorlat dialektikájának feltárása hozzásegít ahhoz, hogy pontosabban értsük meg a különböző társadalmi-történelmi feltételek között tevékenykedő kommunista pártok helyzetét, küzdelmeiknek tartalmát, ami lehetővé teszi a félreértések, az illúziók és az előítéletek leküzdését. Korunkban különösképpen fontos annak tudatosítása, hogy a tudományos szocializmus keletkezését, fejlődését, funkcióját illetően nemzetközi jellegű. Ezt minden országban sajátos feltételekre, történelmi helyzetekre kell alkalmazni. Az elmélet alkalmazása nem csupán szubjektív tényezők miatt, hanem az objektív helyzetből, feltételekből adódóan is szigorúan megköveteli az adott országok nemzeti feltételeinek, sajátosságainak számbavételét a különböző osztályok, rétegek helyzetét és szerepét, har-