Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 124 haladt. A nagy területű megye kettéosztásával arányosabb megyéket akart kialakítani, valamint Szolnok székhellyel összefogni a jászsági, a külső-szolnoki és nagykunsági részeket. E javaslat — egészében és részeiben is — élénk vitát váltott ki elsősorban a parlament üléstermeiben, de az újságok oldalain is. E dolgozat keretei között feladatunk a törvényjavaslat parlamenti tárgyalását bemutatni és megnézni, hogy milyen érdekek motiválták a felszólalók érveléseit, milyen .ideológiai platformról vitáztak a honatyák és milyen pártpolitikai küzdelmek húzódtak meg a javaslat elfogadása mögött, amíg azt törvénnyé emelték. A képviselőház a javaslat részletes tárgyalását 1876. június 1-én kezdte meg, s június 13-án fejezte be.' A javaslat általános tárgyalásakor Soós Gábor kijelentette, hogy az országgyűlésnek nincs joga a törvényhatóságok területének rendezésére, azt csak a törvényhatóságok határozhatják el egymás között, és a kiigazítást "... a hatóságok kedvező határozatától tétetik függővé".

8 E konzervatív felfogáshoz kapcsolódott a liberálisok érvelése .is: Helfy Ignácz szerint nincs szükség a megyék rendezésére, mert a törvényhozásnak nincs 9 joga új megyét alkotni. Bánhidy Béla helytelenítette a javaslat indoklásában azt az álláspontot, hogy a rendezés jövőben részletekben történjék. Kívánta, hogy új "rendszeres" javaslatot nyújtson be a kormány. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtott be,^ amihez Ivády Béla és Rády Endre Heves megyei képviselők is csatlakoztak. Almássy Sándor a nagyfügedi kerület képviselője is elutasította. Elveken ő az egész javaslaton át töretlenül végighúzódó, mindenütt érvényesített alapelvet érintett. Nemleges állásfoglalásának érvrendszere két pillérre épült, egyrészt rámutatott arra, hogy Heves felosztásával olyan szempontot tartanak döntő oknak, amelyet máshol mindenütt negligálnak (arra céloz ugyanis, hogy a felosztást a kormány azzal indokolta többek között, hogy a megyét a Tisza kettészeli). Képviselőnk rámutatott, hogy több más megyét is kettészel a Tisza és a Duna, s azoknál ez mégsem érv a felosztásra. Képviselői érvrendszer másik eleme az volt, hogy rámutatott a tervezet egy gyengeségére, arra, hogy az nem számol következetesen a megyék területi folytonosságának az igényével, a továbbiakban tulajdonképpen igen modern nézetet vall: követeli, hogy a kisebb földrajzi tájak