Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 122 tési folyamatból nem maradt ki szűkebb hazánk, Heves megye, pontosabban annak jogelődje, Heves-Külső-Szolnok t. e. vármegye sem. A vármegye vizsgálatunk időmetszetében az ország egyik legnagyobb megyéje volt. Vármegyénk terülelte eredetileg Újvárhoz tartozott — legalábbis a történészek körében divatozó egyik felfogás szerint —, és csak később, a XIII. század végén önállósult, így csak azóta beszélhetünk Heves megyéről.

1 Megyénk területi fejlődése a török hódítás korában sajátosan alakult. Mint tudjuk, a megyeszékhely — Eger — sikeres ellenállása miatt a török nem tudta hatalmát kiterjeszteni megyénk törzsterületére, egészen 1596-ig, így történt meg, hogy az 1569. évi III. tc. egyesítette Hevessel a törökök által megszállt Külső-Szolnok vármegyét. Az ekként kialakult megyehatár kelt életre valójában a hódoltság megszűnte után is. A kettős vármegye kiterjedése lB75-ben 114.600 négyzetmérföld, la2 kossága 332.613 fő, községeinek száma 148, székhelye pedig Eger volt. Amellett, hogy a megye területe igen nagy volt, ráadásul nem is képezett összefüggő egészet sem, minthogy több települése enklávénként ékelődött más megyék területébe, mint például Dévaványa település Békés vármegyébe, így tehát bármi, szempont is vezérelte a soron következő területrendezési törekvést, annak mindenképpen érinteni kellett a megyét. Megoldáshoz egyébként a legjárhatóbb utat magának a megyének genezise és története sugallta; egyrészt az, hogy egyesítésből született, másrészt pedig az, hogy a Bach rendszer idején már egyszer kettéosztották vármegyénket eredeti darabjaira, Hevesre és Szolnokra, de csak 1861-ig. Mind mondattuk, egy újabb területszabályozási törekvés Damoklész kardjaként lebegett megyénk fölött, s amitől a kortásak egy jelentős része tartott, az a Szapáry-féle törvénytervezetben következett be. Gróf Szapáry Gyula 1873-ban benyújtott javaslatának lényege az volt, hogy egyenlő nagyságú és népességszámú, azonos adófizető képességgel bíró megyéket kívánt kialakítani. Szapáry elképzelése megyénk "bajaira" a terűlelti felosztás gyógyszerét javallta: Heves-Külső-Szolnokból két megyét szándékozott létrehozni. A régi Heves megyéhez hozzácsatolva a Jász kerületet, ez alkotta volna meg Heves-Jász megyét, s Külső-Szolnoki részhez kapcsolva a Nagykunságot) Kun megyét kozta volna létre. E tervezet azonban az érintettek erős ellenállása következtében megbukott. Ebből okulva