Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- 113 előjogot sértő javaslatot, a döntést pedig sokáig már nem lehet elodázni. (Kossuth 1843 a.) A sikertelenségnek a hátterét is fölfedi Kossuth. Lényegében Wesselényivel ért egyet, aki a "Szózat a magyar és szláv nemzetiségek ügyében" című könyvében szól arról, hogy a politikailag tájékozatlan kisnemesség csak eszköz volt az arisztokrácia egyes tagjai kezében. Wesselényi úgy véli, hogy ezek a főnemesek a radikális változtatás, a forradalom rémétől tartva fújták meg a riadót. Miközben Kossuth a haladni nem akarókat ostorozza, a konzervatívok és az újra megszólaló Széchenyi az ő módszerét bírálja. Széchenyi egyrészt kifejti, hogy a Pesti Hírlap szerinte túlzott agitációja váltotta ki a javaslat bukását, a nagy ellenállást. Emellett hosszadalmas és meglehetősen bonyolult alőadásba kezd az adózás kérdéséről 1043 júniusában a Jelenkor című folyóiratban. (Széchenyi 1843 a.) Alapelvnek ő is a közteherviselést tartja, az alkalmazását azonban még messze látja. Szerinte először a gazdasági alapokat kell megteremteni Magyarországnak. Az adó kérdését sem szabad elsietni, az egyenlő jog és egyenlő teher alkalmazását még nem tartja időszerűnek. Magyarország "áldott békesség" között él, túlfeszített áldozatokra nincs szükség, előbb "adózhatővá" kell tenni az országot. Úgy látja, hogy a kormány is maximálisan lojális a nemzethez, ezt kell kihasználni. A mintegy "előkészítésnak" tekinthető elvi boncolgatás után fejti ki részletesen a maga adózási tervét Széchenyi "Két garas" címmel. (Széchenyi 1843 b. 1844.) Az országgyűlés már folyik, s a gróf szeretné, ha a javaslatából törvény lenne. Előterjesztésének lényege, hogy az ország minden hold földjére 2 ezüstgaras adót kell kivetni. Az ebből származó bevételt (kb. 5 millió forint) az ország fejlesztésére, hasznos befektetésekre kell fordítani. E célból a telekdíj terhére 100 millió forintos kölcsönt kell felvenni 3,5 %-os kamatra, s ebből 90 milliót 5 %-os kamatra azonnal ki lehet adni a hitelhiánnyal küzdő birtokosoknak. A telekdíjat 35 évig kellene fizetni, addig teljesen törlesztenék a kölcsönt és kamatait. Emellett bizonyos összeg, a Széchenyi által vázolt felhasználási terv alapján, az ország szabad rendelkezésére állna. A felvett tőkeösszeget Magyarország "szellemi és anyagi kifejtésére" kell fordítani. Lényegében ez az eladósodott birtok magmentését és az agrárkapitalista út egyengetését jelentené.