Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hrabecz József: A marxista-leninista elmélet és a politikai egy-sége

- 12 méletet a politikai feladatok kidolgozásában alkalmazni. Itt olyan helyzetben kell az elméletet a politikai helyzet és feladatok feltárására alkalmazni és konkretizálni, amikor a közelmúlt, a jelen és a jövő eredmémenyieről kialakult információk töredékesek, hiányosak, bizonyos mértékig zavarosak is. A magyarországi, a csehszlovákiai és a lengyelországi ellenforradalmi törekvésekkel szemben vívott küzdelemben az egymástól térben és időben jelentősen eltérő országokban a pártot vezető politikusok és teoretikusok a marxista-leninista elméletet alkalmazva következetes, a gyakorlatba igazolt forradalmi politikát dolgoztak ki és valósítottak meg. Ennek során az ellenforradalom erőit felszámolták és a szocialista társadalom építését megszabadították a korábbi torzulásoktól és következetlenségektől. Az ellenforradalmi helyzetben a tényleges politikai harcokban tárulnak fel a társadalmi és a politikai események jellegzetességei, részletei. Ezeknek az alapján lehet a tapasztalatokat általánosítani. Lenin pártja tapasztalatait általánosítva joggal állapítja meg, hogy: "Olyan receptet vagy általános szabályt ... kidolgozni, amely minden esetre érvényes lenne, képtelenség. Az embernek a saját fejével kell gondolkodnia, hogy minden egyes esetben el tudjon igazodni. A pártszervezetnek és azoknak a pártvezéreknek, akik e névre méltók, jelentőségük többek között éppen abban van, hogy az adott osztály valamennyi dolgozója tagja hasznos, szívós, változatos, sokoldalú munkája útján megszerezzék a bonyolult politikai kérdések gyors és helyes megoldásához szükséges ismereteket, szükséges tapasztalatokat, kifejlesszék az ismereteken és tapasztalatokon kívül a szükséges politikai érzéket."

4 (Lenin 1920.) A politikai ismeretek, tapasztalatok és a politikai érzék nem egymástól elszakított tulajdonságok, képességek, ezek szerves egységet alkotnak. Ebben azonban döntő szerepe van az elméleti felkészültségnek, a tudományos módszerek elsajátításának és az elméleti érzéknek. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a politikai ügyek, feladatok gyors, helyes felismerése és hozzáértő megoldása csaknem lehetetlen tudományos elmélet, módszer nélkül. Ennek kapcsán fontos figyelembe venni, hogy az elmélet semmiképpen sem tekinthető kész tételek összességének, doktrínának, amelyet csupán el kell sajátítani és amelyet egy az egyben alkalmazni lehet. A marxizmus-leninizmus elmélete eleven, nyitott jellegű, fejlődő tanítás. Engels 1886-ban nyomatékosan hangsúlyozta: "A mi elméletünk nem dogma,