Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Király Gyula: A gyakorlati képzés elméletéből

/ - 77 tán és tervezett módon; annak hatásai a gyermekekre, a televízió, a film, a folyóiratok alkalmazása, felhasználása... f./ A családdal, a szülőkkel való együttműködés keretében nem csak a főbb, ismert kapcsolattartási formákban van szükség és lehetőség a tapasztalásokra (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra stb.), hanem éppen a gyermekekkel való együttműködés során az együttgondolkodás, a gyermekszempontú vélemény-, illetve gondolatcsere, annak logikája, a kiegyensúlyozol;i; viszonyok keresése, fenntartása jelenthet értékes tapasztalatokat. 6./ Korunkban gyűjtőnéven a szocialista értelmiségre nevelé

s fogalma sűríti magába azokat a kívánalmakat, amelyeket korábban pedagógusi kö~ zéletiség, pártosság, stb. fogalmakkal részleteztünk. Noha semmilyen elméleti vagy gyakorlati képzési formában "direkt" módon nem írhatók elő e feladat követelményei, mégis számítanunk kell ennek alakulására. Az átélt pedagógiai sziiációk sohasem Önmagukban, csupán szűk, közeli dioptriás, csak nevelő-növendék pedagógiai-pszichológiai összefüggésekben jelentkeznek, hanem jelen vannak azokban a tágabb társadalmi összefüggések is — évközben, tábori körülmények között egyaránt. A társadalmi, politikai Összefüggésekben is történő pedagógiai döntések, helyzetmegoldások már önmagukban is hordozzák — többször gyakorolva pedig fejlesztik — az "értelmiségi" színvonalú gondolkodást, mentalitást, magatartást. S ha bízunk általános iskoláinkban -- márpedig joggal bízhatunk —, fel kell tételeznünk, hogy a pedagógiai folyamatok, az azok során hozott döntések érdemben a reális társadalmi-politikai összefüggések figyelembevételével történnek, s így kínálkoznak a hallgatók számára követendő modellként. Ezt a feladatot -- a szocialista értelmiségivé nevelést — a gyakorlatok önmagukban természetesen nem oldhatják meg, még az elméleti komplex felkészítéssel együtt sem. A főiskolai életrend egésze és ezen túli társadalmi hatások egybeesése is szükséges ennek pozitív értékű kifejlődéséhez. Számítanunk kell arra, hogy ennek elemei is alakulnak a hallgatókban.