Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Király Gyula: A gyakorlati képzés elméletéből

- 70 és indokolja ezt tanulmányában Kovács Sándor, s hasonlóan Vastagh Zoltán is. "Egyre drámaibb a követelés: a tanulóéveket úgy kellene hasznosítani, hogy arra készüljenek, amire az iskolában szükség van. (4; 377. o.) Kerüljenek a hallgatók minél több olyan objektív "kényszerhelyzetbe" (u. o.), ahol a tanári munka tartópillérei (gyermekmunka irányítása, befolyásolása, döntések stb.) ténylegesen — s nem csak imitálva — átélhetők, esetleg gyakorolhatók. Ez nem csupán "elsajátítása" valami modellezett tanári munkának, hanem tényleges tanári, pedagógusi viszonyok átélése, pedagógiai produkció. (v.ö:u.o.) Vastagh Zoltán megfogalmazásában: "A tantervi előírás arra ösztönöz, hogy a személyiséglélektan tanulmányozásakor egyes gyerekek mély megismerése, a szociálpszichológiai előadásokon a személyközi kapcsolatok feltárása, a pedagógiai tárgyak folyamatos megismerésekor pedig a szervezett és spontán viszonyok diagnosztizálása és tervszerű befolyásolása történjen meg." (5, 623. o.) Az elméleti oktatás és a gyakorlati tapasztalatszerzés komplex módon kapcsolódjék tehát egymáshoz, illetve kiegészítse egymást. A tankönyvek mellé a gyakorlat másik "tankönyvként" szerepeljen. Elgondolásunkban ennek igen fontos jelentősége van. A gyakorlattól nem egyszerűen a szakirodalmi elmélet afféle "illusztrációját", annak "igazolását" várjuk. Ezt már csak azért sem lehet, mert bármilyen komplex tananyagtervezés esetén sem várható, hogy például egy-egy előadás anyagához közvetlen, vagy akár bizonyos késéssel is, de következetesen párosuljon valamilyen "nevelési helyzet". Ehhez igen szoros általános iskolai szervezés kellene. Ez pedig lehetetlen. A komplexitás jegyében arra kell számítani, hogy maga a gyakorlat, az átélt, olykor csak később -- talán évek múlva! — tudatosuló élethelyzetek, tapasztalatok, a már-már emlékek is fognak jelenteni értékes ismereteket, egyben alapképességeket, de mindenképpen hasznosítható (követendő vagy éppen elvetendő) gondolatokat. A GYAKORLATOK SZERVEZÉSI SZEMPONTJAIBÓL A tanterv a gyakorlatok konkrét megtervezését az egyes főiskolákra bízza. A főiskolák objektív körülményei eltérőek. Nyilvánvalóan többet és