Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Nagy Andor: A film szerepe a politikai nevelésben.

- 56 nek..." Jókai óhaja hamar teljesüli:. A Lumiere-fivérek megbízottja Eugene Dipont

, 1896 május 10-én már Budapesten a Royal Szálló kávéházában tart vetítést. A világ-ősbemutatót követő néhány hónap elteltével hazánkban is elindult diadalútjára a film. A millenniumi fények, az ünnepi aktusok, a látványosságok közepette a mozgókép sajátos hatását kezdi éreztetni. A XX. század első éveiben már magyar filmeket is bemutatnak a mozisok, akik több filmet vásárolnak meg és vándorolnak vetítőapparátusukkal a különböző helységekbe. Korábban maguk az alkotók vetítették filmjeiket. Pontosan nem tudni, hogy mivel kezdődött a hazai filmkészítés, de fennmaradt 1907-ből "Rákóczi temetési menete Kassán" című dokumentumból következtetni lehet. A 10-es évek elejéről való a "Díszszemle Vérmezőn", a "Szent-István - napi körmenet", valamint az 1912 május 23-i munkásmegmozdulásról készült film, mely utóbbinak témánk szempontjából is különös jelentősége van. A Mozgókép Újság 1912 június 1-i száma szomorú eseménynek nevezei a megmozdulást. E filmről többek között a következőket írja: ".... a 23-i budapesti szomorú eseményekről is készült egynéhány mozifelvétel. A mozi e napon terjeszkedett politikai irányban, hogy egykoron mint páratlan történelmi forrásmű az utókor szolgálatában lehessen." A kamerák rögzítette történelem egy része szerencsésen ránk maradt filmarchívumunk legértékesebb darabjaként. Ezek számos konzekvencia levonását teszik lehetővé a magyar film kezdeti szakaszával kapcsolatban. A 10-es években hazánkban számos filmet készítő cég volt Budapest mellett Egerben és Kolozsváron is. Magyarországon 1916-ban már 47 játékfilm készült többek között a világhírűvé vált Korda Sándor és Kertész Mihály rendezésében. Ezekben jórészt sajátosan magyar hangvétellel találkozhatunk. Klasszikus, irodalmi értékű alkotásokat filmesítettek meg. (pl.: Bánk bán, Liliomfi, A nagymama, János vités, Tetemrehívás, Apostol stb.). Az I. világháború miatti kanjuktúra 1917-1.8-ban a magyar némafilm virágkorát eredményezte. Olyan év is volt (1918), amikor 102 játékfilm készült! Jellemző, hogy külföldi piaca a konjuktúra ellenére is csak a Bal-