Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Bodnár Gabriella: Kemény Gábor pedagógiai törekvései

- 16 merkedés Ady költészetével, a Népszavával, az alkotó, a tudós pedagógus jellemvonásokat erősítették benne - nem elégedett neg a készen kapott ismeretekkel, a rejtett vagy eltiltott szellemi értékeket önállóan kutatta, kereste, elutasította a kényelemszeretetből adódó elfogadás álláspontját. Ady Endre (akivel egyszer személyesen találkozik is) korszaka, a századforduló érthetővé teszi, mit jelenthetett számára párizsi útja

. Ez az 1912-13-as út élete első periódusának legdöntőbb, leginkább formáló élménye. A párizsi tartózkodás, Kemény Gábor politikai, ideológiai szemléletét jelentősen megváltoztatta. Itt kerülnek kezébe először Marx írásai, felemelően hat rá a francia iskolák haladó nemzeti és társadalmi tradíciókat képviselő szelleme. Különösen egyetért azzal, hogy a pedagógiai lapok nemcsak az oktatás, nevelés - elméleti, gyakorlati - problémáiról, hanem a politikai és szociális kérdésekről is közöljenek cikkeket. 1918-ig többféle hatás ötvöződik pedagógiai szemléletében. Legjelentősebb Nagy Lászlóé

, aki a lélektani kiindulásé pedagógia híve. A gyermektanulmány hatására foglalkozik Roussea

u és Pestalozz

i munkásságával, egy gyermekközpontú iskola lebegett előtte. A párizsi útja során lehetősége nyílik Roussea

u pedagógiai szemléletével, nézetével alaposabban megismerkedni, majd hazaérkezése után a kolozsvári egyetemen e témát választotta egyetemi magántanári habilitáció alapjául. A 20-as években a lehetőség és az anyagi alap egyre kevesebb. Betegsége, anyagi küzdelmek, látásának romlása, a szellemi élet hanyatlása nehezítik körülményeit. Munkatársa, a Korunk, a Gondolat, a Szocializmus, a Századunk c. újságoknak, cikkei, tanulmányai, marxista szemléletről tanúskodnak. Kemény Gábor a középosztály tagjaként belülről látja e réteg erkölcsi ingatagságát, gyávaságát, gyengeségét. Ez és a Horthy-korszak terrorja is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai marxistákhoz csatlakozzon. Fokozott figyelemmel kísérte kora magyar irodalmát. Érdeklődése középpontjában Ady költészete állt, és a nép ügyeit védő írókat, - Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Remenyik Zsigmond, Fodor József, Illyés Gyula, Erdei Ferenc munkásságát támogatta. Foglalkozott a vallással. Valláskritikai írásaiban elítélte mindazt, ami misztikus, transzcendens, és helytállónak tartotta azokat, amelyek a különböző vallásos felfogásnak racionális magyarázatát adták.