Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 95 nyelvi hátrányos helyzet, az olvasási kedv csökkenése, a felnőtt társadalom nyelvi igénytelensége stb.) Ez olyan fogalmazásokban, irodalmi művek tartalmának elmondásában és a mindennapok olyan kommunikációs helyzeteiben mutatkozik meg, amelyeket ötletesen, változatosan, hangulatosan kellene és lehetne elkészíteni, illetve megoldani. A tanulók írás- és beszédműveiből hiányoznak az árnyalt, alkalomhoz illő kifejezések, a választékos stílus alapelemei: a rokon értelmű szavak, a szólások, a hangulatot keltő, érzékletes, képszerű kifejezések, a sajátosan egyéni nyelvi elemek. A különböző témakörökben nagy eltérést mutat egy-egy tanuló beszéde. Több magyartanár is szóvá tette, hogy ha kilépnek az anyanyelvi tárgyak keretéből, jó néhány tanuló bámulatos szókincsgazdagságról tesz tanúbizonyságot (technika, popzene, hobbik stb.). Ez persze nem csupán az iskolai nevelés eredménye, sokkal inkább széles körű érdeklődésük és lehetőségeik következménye. A tanulók passzív szókincsét a tanárok kielégítőnek tartják. Úgy tűnik azonban — vallják —, hogy a gyerekek kényelmessé váltak, s nem kutatnak a rendelkezésükre álló készletben az újabb, szokatlanabb szóés kifejezés után. Sokan megelégednek azzal az eggyel, ami kéznél van. Megnyilatkozásaikból így igen gyakran hiányoznak a hangulatot, az érzelmet hordozó, kifejező szavak. Az ötödikes tanulók szókincsének mennyiségi és minőségi fejlődésével szorosan összefügg az alsó tagozatos olvasmányok megválogatása. Az alsó tagozatos témák — a tanárok szerint — nem alkalmazkodnak a 3-4. osztályos tanulók életkori sajátosságaihoz, terjedelmesek, nehézkesek: sem értelmileg, sem érzelmileg nem ragadják meg a 8-10 éveseket. Ezért a tankönyvek szókészletének nagy része passzív ismeret marad, növelve a jó képességű és a gyengébb tanulók nyelvi teljesítménye közötti szakadékot. Nagy gondot okoz a tanároknak az is, hogy az egyre növekvő létszámú, hátrányos helyzetben lévő gyermekek nyelvi korlátaik miatt egyáltalán nem értik ezeket az olvasmányokat. Mivel még nem emelkedtek fel az életkoruknak megfelelő köznyelvi szintre, ismeretszerzési lehetőségeik nagyon leszűkülnek.