Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 40 az ÉKsz. is külön szócikkben tárgyal (akként, akkor, ekkor, mikor, néhányszo

r stb.), a "névutószerű"-nek nevezett szavakat (pl. az együtt "névutószerű használatban") névutónak minősítettük; másrészt a GySz. gyűjtési utasításában foglaltak szerint az igeneveket, a -ha

t v. -het képzős igéket, a kicsinyítő-becéző képzős, a -nyi, -ék, -hat

ó v. -hető stb. képzős névszókat külön lexémaként szerepeltettük. A szavak szófaji minősítésében a vizsgált mondatban betöltött szófaji szerepet vettük figyelembe. (Vö. KESZLER B. 1983, 717.) Kötőszónak csak az ún. valódi kötőszókat minősítettük, a vonatkozó névmásokat és a vonatkozó határozószókat kötőszói szerepükben névmásnak, illetőleg határozószónak kódoltuk. Segédigének minősítettük az ún. összetett igealakok fog, volna (el fog menni, láttam voln

a stb.) elemei mellett a névszói-igei állítmányok igei tagjait is (okos volt, éhes vagyo

k stb.) azon az alapon, hogy (az igének) "sajátos válfaja a segédige

, amely a nem igei állítmánynak igésítő eleme, azaz állítmányi szerepre alkalmas formáját segít megalkotni; illetőleg modális mellékmozzanatokat fejez ki egy tartalmas jelentésű főige mellett". (DEME L. 1976,125.) A gépi feldolgozás a lexémák és a szövegszók gyakorisági adatait is megadta, így tehát kiszámíthatók voltak bizonyos mutatók, s egyébként is fontos mindkét adatsor, ugyanis "Nagy különbség van az egyes szófajok állományi (lexikális) és használatbeli gyakoriságában. Éles ellentétet találunk a főnevek, az igék, a névmások, a névelők, a kötőszók, a módosítószók, a határozószók kétféle gyakoriságában." (NAGY F. 1980, 35.) A következőkben ismertetjük, milyen szófaji alapcsoportokat különböztettünk meg (közöljük előttük a használt kódszámokat is, ugyanis a táblázatokban ezek jelzik a megfelelő oszlopokat, s így kereshetők meg az adatok). A kapoccsal összevont részek a szófaji csoportok. De a szófaji alcsoportok ettől eltérő módon is egyesíthetők nagyobb csoportokba, ezért adataink többféle vizsgálati eredménnyel is összevethetők. A szófaji rendszerünkbe be nem sorolható egységek jelzései is megtalálhatók a táblázatban (0, 8, 9, 99-es számok).