Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 33 hiányzik x: nincs az első 50 szó között A leggyakoribb lexémák tehát a névelők, néhány kötőszó, a létige, a mutató névmás, a határozószók. Közülük több funkciótlanul, beszédtöltelékként is szerepel (és, már, é

n stb.). Az írásban és a beszédben használt szavak közötti különbség igazán a lista későbbi részéből derül ki. Ott nem ritka a 20, 50, sőt 100 vagy még nagyobb "rangbéli" eltérés (1. a függeléket). Tömören jellemezhetjük — mintegy az eddigiek összefoglalásaként — a tanulók által használt lexémák aktivitását, ha a gyakorisági lista egyes tagjait tízes csoportokba osztjuk: előbb a lista elejéről kezdve, vagyis csökkenő gyakoriság szerint (1. A—E osztályok

1), majd a lista végéről indulva visszafelé (növekvő gyakoriság szerint, I—V. osztályok

2). Növekvő gyakoriság szerint Csökkenő gyakoriság szerint (1—>50) (2874 —>83) Gyak. oszt. Sz db c t Kum.% gyak. oszt. Sz db % Kum.% ' I. 9, .501 28. >28 28,28 A 8.230 24, ,49 24,49 II. 2, .907 8; ,65 36,93 B 2.414 7. .18 31,67 III. 1. .851 5, ,51 42,44 C 1.623 4, ,83 36,50 IV. 1. .519 4, »52 46,96 D 1.145 3, ,41 39,91 V. 1. .149 3, ,42 50,38 E 1.011 3. ,01 42,92 A szövegszók megoszlása a lexémák gyakorisága szerint (F) 1 Az A osztályt a 10 leggyakoribb lexéma alkotja, a B-t a 11-20. leggyakoribb stb. (Elvileg itt a leggyakoribb előfordulásokról van szó, de ezeket csak 1—1 lexéma képviseli. 2 Az I. osztályba a legritkábban (1-szer, 2-szer... 10-szer) előforduló lexémák tartoznak, a II.-ba a 11-20-szor előfordulók stb.