Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)
D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban
- 26 A gyerekek szókincsének vizsgálata elég régóta izgatja a kutatókat (BAKONYI 1918, CSEH 1939 stb.) SOMFAI LÁSZLŰ pl. úgy vélte, hogy hiába írja elő a tanterv a kifejezőképesség fejlesztését, a szókincs gazdagítását, ha nem ismerjük a gyermekek által birtokolt szóállományt. A szerző az ellentmondás feloldásához meg is teszi az első lépéseket. Iskolai dolgozatok és munkafüzetek fogalmazásai alapján a szavak gyakoriságát vizsgálja a legfontosabb szófajokon belül. A (városi) gyerekek szókincsét már 10—12 éves korban is igen gazdagnak véli. (Vö.: SOMFAI 1968, 88.) Jelentősek továbbá NAGY J. JÓZSEF kutatásai is (1977). Tanulmányában a szerző négy mintából (15—15 ezer szövegszó alapján) ad összegző képet a 8—10 éves (3—4. osztályos) tanulók szókincsének gyakorisági jellemzőiről. A longitudinális vizsgálat nem állapotot elemez, hanem egy folyamat eredményét vizsgálja. A szóhasználat gyakorisági jellemzőit tekintve NAGY J. JÓZSEF a gyerekek szóhasználatában ellentmondást lát abban, hogy a tanulók szókincsük jelentős részét igen ritkán, egy kis részét viszont igen gyakran használják; továbbá, hogy szövegalkotásukban nagyon "szűk szókincsbázisból" merítenek. E negatív jelenségen túl módszertani hibák feltárására is vállalkozik. Egy szókincsvizsgálat "melléktermékéből" újszerű munkával jelentkezett CZAHESZ ERZSÉBET. Az általános iskola 1—3. osztályának tankönyveit (13 tankönyv + 2 munkafüzet), illetve azok szóanyagát vizsgálta (CZAHESZ 1979). A "pedagógiai célú, speciális szókincsstatisztika" (pontosabban: szókészlet-statisztika) a gyakorisági eloszlás mellett az egyes tantárgyak 50 leggyakoribb szavát is közli, végül terjedelmes — kissé nehézkes használatú — "konkordancia szótár" mutatja meg az egyes szavak (lexémák) előfordulási számát és helyét. A kiadvány használhatóságát ma már csökkenti, hogy az adatok a régi tankönyvekre vonatkoznak. Nagy kár, hogy nem készültek hasonló kimutatások a felső tagozatos tankönyvekről. (A feldolgozás néhány vonatkozásban eltér a miénktől, így adatait nem tudjuk mindenütt felhasználni.) Saját vizsgálatunkból előbb az anyag mennyiségi jellemzőit mutatjuk be. A tíz osztály 291 tanulójának írásbeli fogalmazása (F) összesen 33.600 szövegszót (Sz), ill. 5.010 lexémát (L) tartalmaz. A kötetlen be-