Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 24 ték a gyakorisági és a szófaji vizsgálatok alapját."^ A szókincsvizsgálat második szakaszára a tanév végén, 1983 májusában került sor. Az előző felmérésre kijelölt tíz 5. osztály ezúttal 286 tanulója a mellékelt 13 feladatból álló felmérőlapot töltötte ki. Összeállításakor megvizsgáltuk a 4. és az 5. osztályos tankönyvek, munkafüzetek és témazárók feladatait. El akartuk kerülni ugyanis, hogy a gyerekek a megoldás során ismeretlen feladattípusokkal találkozzanak. Arra is törekedtünk, hogy a feladatok által megkívánt szó- és kifejezéskészlet ne legyen idegen a tanulók előtt; illetve csak azt kérjük számon tőlük, amivel az anyanyelvi órákon, a taneszközökben feltétlenül találkoztak. Ezért első lépésként hallgatóinkkal kicéduláztattuk a 4. osztályos nyelvtan- és az irodalmi olvasókönyvet, valamint az 5. osztályos irodalom-, nyelvtan- és történelemkönyvet. (Ti. a jelenlegi tanterv az anyanyelvi nevelés konkrét feladatait e három tárgy számára szabja meg.) A 13 feladat összeállításakor kizárólag ezekre támaszkodtunk. Tekintettel az 5. osztályosok életkorára és lassú írástempójára, a feladatok megoldására két tanóra állt rendelkezésükre. Jól tudjuk, hogy a 286 tanuló egyetlen feladatlapos megoldásaiból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, figyelemre méltó utalásokat és megállapításokat viszont igen: egyrészt szókincsünk és kifejezéskészletünk minőségére, másrészt a meglévő taneszközök szókincsfejlesztő feladattípusainak használhatóságára vonatkozóan. A felmérések befejezése után kérdőívet állítottunk össze a tanárok számára. Ezeket elküldtük a felmérésben részt vett osztályok magyartanárainak. Rajtuk kívül még néhány jó szaktanár hírében álló tanítványunkat, közöttük két szakfelügyelőt is bevontunk ebbe a munkába, összesen 25 főt. A kérdőív 10 kérdése elsősorban az 5. osztályban végzett szókincsfejlesztés köréhez kapcsolódott. Célunk az volt, hogy megtudjuk, mennyiben igazolja, illetve módosítja a pedagógusok véleménye a tanulók felmérésének eredményét. Emellett információkat kívántunk szerezni a szókincsfejlesztésben végzett szaktanári munkáról: az alkalmazott módszerekről, Ezúton mondunk köszönetet Papp Ferenc, Szathmári István és Fábián Pál professzoroknak szíves segítségükért, Bölcskey Andrásnak (KLTE) és Vargha Andrásnak (ELTE) pedig a gépi feldolgozás irányításáért.