Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)
D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban
- 22 Szükségesnek tartjuk a tanulók szókincsének a vizsgálatát azért is, mert a realitás (valós helyzet) és az elvárás (iskolai célok) ismeretében kirajzolódna a szókészletnek az a tartománya, amelyet egy 14 éves gyermek birtokba vehet, vagyis a korosztály szókincsbeli normája. Ennek ismerete (mondjuk egy gyakorisági szótárba foglalva, immár speciális szókészletként) is segíthetné a tankönyvírókat és a tanárokat a szókincs tudatos alakításában."'" Bár a jelenlegi tanterv nem fordít sok figyelmet a szóállomány gyarapítására (tételesen csak az 5. osztályban írja elő), a szakemberek, szaktanárok tisztában vannak a fontosságával, s végzik az ilyen jellegű gyakorlatokat (1. pl. HOFFMANN 1976, 172—83; TAKÁCS 1980, 33. kk., HONFFY 1972, 83 kk.). Nem világos azonban előttünk, hogy a tanulók szókincse milyen forrásokból, milyen módon és milyen mértékben gyarapszik. Tisztáznunk kell tehát, hogy ehhez milyen mértékben járul hozzá az általános iskolai oktatás és nevelés. Szókincstani vizsgálatunkkal módszertani segítséget szeretnénk nyújtani a gyakorló pedagógusoknak az 5—8. osztályos tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztésében. A felső tagozatos (itt most ötödikes) tanulóknak elsősorban az alapszókincsét, illetve az aktív szóállományát (itt helyesebb aktivizált szókincsről beszélni, vö. S. KÁDÁR 1970, 158) vesszük nagyító alá. Munkánkat helyzetfelméréssel kezdtük. Mindenféle vizsgálat, módszerek kidolgozása stb. előtt azt kellett látnunk, honnan indulunk: milyen az 5. osztályos tanulók szókincsének terjedelme, összetétele. Kiindulásul támaszkodhattunk a lassan gyarapodó ilyen jellegű kutatások eredményeire. (Vö. B. FEJES 1981; CZAHESZ 1979.; NAGY J. 1981.) Munkánk megkezdése előtt szükségesnek bizonyult, hogy mi magunk is elvégezzük az alapvizsgálatokat. (Ti. a későbbi összevetések így lesznek reálisak.) Hogy teljesebb képet kapjunk, más földrajzi területeken is végeztünk felmérést. A longitudinális, több évre tejedő kísérletekkel (pl. B. FEJES, NAGY J.) szemben egy adott állapotot akartunk felmérni. (A fogalmazások is, a beszélgetések is osztályonként egy-egy óra, összességükben néhány nap alatt elkészültek.) ^ Hasonló gondolatok fölmerültek az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban is. Vö. pl.: BÖLCSKEY 1983.