Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 137 ­magyar közvélemény egy része kétkedve, sőt ellenségesen fogadta a "hal­zsírszagú anyafiság" tényét. A finneket lekicsinylő nemzeti elfogultság­gal és hiúsággal, a "délibábos" elképzelésekkel szemben nehéz volt érvé­nyesíteni a tudományos igazságot. A Kalevala dicsősége ebben a küzdelem­ben lényeges érzelmi tényezőként funkcionált. Nyelvtudósaink építettek a finn népköltészet művészi erejében, világhírében rejlő erkölcsi tőkére is: nem lehet szégyellnivaló annak a népnek a rokonsága, amelyik ilyen szellemi teljesítményre képes. Az eposz egyszerre volt számukra nagyszerű művészi alkotás, a finn nép "nemességlevele" és a finnugor szellemi kivá­lóság fényes bizonyítéka. Az alaphangot ebben a tekintetben is REGULY ütötte meg. 1841-ben közzétett — az Őrlő dal fordítását tartalmazó — levelében a finn folklór értékeinek felmutatása után a finn-magyar nyelv­rokonság mellett tanúskodott: "Talán fájdalommal értettétek, hogy egy magyar ismét árulóvá akar lenni? Ne legyetek büszkék! Ha ily mértékhez mérhetjük magunkat, ha a finnek megengedik, hogy nyelvünket az ő nyel­vosztályukhoz számítsuk, becsületünkre fog válni." (I.h. 598.) HUNFALVY Pál 1853-as Kalevala-ismertetésének szövegébe foglalta ezeket a szavakat: "reményijük, hogy az előítéletek a tudás terjedésével hullani fognak, s nyelvtudományunk és őstörténetünk majd fölébred azon álomból, melybe nagy nevek ringatták, s melyben álomlátásokkal mulatjuk magunkat." (I.h. 149.) A Kalevala forrásává vált a finn-magyar tudományos és irodalmi kap­csolatok kiépítésének, a két nép közötti barátság elmélyítésének is, amelynek Világos utáni bénultságunkban különös jelentősége volt. HUNFALVY Pál finn tudósokkal - köztül Elias LÖNNROT-tal - levelezett. LÖNNROT-ot a Magyar Tudományos Akadémia, HUNFALVY-t a Finn Irodalmi Társaság válasz­totta tagjai sorába. Ebből az időből ered nyelvészeink Finnországba uta­zásának hagyománya. Az eposz általános érdeklődést keltett rokonaink földje és népe iránt. Tudósaink jóvoltából széles körű ismereteket sze­rezhettünk Finnország múltjáról és jelenéről. Előszeretettel mutattak rá a finn és a magyar történelem párhuzamos jelenségeire. Érdekes és jellem­ző adat, hogy HUNFALVY és YRJÖ-KOSKINEN levelezésében a finn-magyar gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének ötlete is fölmerült. /SZÍ3 Enikő: Finnország. Bp., 1979. 211-2.) 1867-ben HUNFALVY gyűjtést kezdeményezett az éhinség- és járványsújtotta finnek támogatására. (Uo. 211.)

Next

/
Thumbnails
Contents