Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)
Gál István: Az első magyar társadalmi regény előfeltételei. Fáy András: A Bélteky-ház
- 128 kotását két példányban kellett elkészíteni és beadni a cenzúrának. Erre az időszakra vonatkozóan írta FÁY a Figyelőben, hogy "Szomorú idők! Nem 1R ott fekszik a nyúl, ahol keresik." Minél jobban tilt valamit a hatalom, annál népszerűbb és izgalmasabb lesz, annál jobban terjed. így volt ez a magyar regény ügyében is. A 30as években most már nemcsak a feltűnésre vágyó epigonok, hanem a tehetséges írók is vállalkoztak a regénynek, mint műfajnak értékeit és korszerűségét felismerni és a korabeli magyar életet ebben az új művészi keretben megteremteni. GELLERT Svétziai grófnéját 1772-ben szabad fordításban olvashatták az érdeklődők és még ugyanebben az évben SZIGVART Kartigámját. Az említett tiltó rendeletek miatt mintegy huszonöt kézirat nem jelenhetett meg nyomtatásban. Először MÁNDI Sámuel 1786-ban kísérelte meg a román műfajával szemben támasztott követelményeket összefoglalni "Szívet sebhető római meséi"nek ajánló levelében. A románokat római meséknek is nevezi. A romántól tartalmi és formai tekintetben az alábbi követelményeket várja el: "A román az igazságot példákra lazítja be, s hogy hathatós legyen három tulajdonsággal kell rendelkeznie. Az előadására vonatkozóan azt írja elő, hogy az "természetes, könnyen folyó, tiszta s ne alacsony legyen. Azután bámulatra és gyönyörködtetésre kell hogy indítson." Harmadikként "arra kell törekednie, hogy hasznosan építsen, a gonosz cselekedeteket megutáltassa s az olvasót az erény serény gyakorlatára késztesse." MÁNDI Sámuel felfogása a regényről az bizonyítja, hogy jól ismerte a Huet-Volckmann-féle regényelméletet és ő annak a magyar változatát dolgozta ki. A regényelmélettel később 1824-ben a románokról készült cikkében foglalkozik. Ebben a munkájában a jó regénytől azt várja el, hogy az a valóságot és az eszményített világot egy szebb, igazabb, tökéletesebb egésszé formálja. Okos érvekkel bizonyítja, hogy jó regény milyen emberi és művészi igényeket tud kielégíteni és megvédeni az alaptalan vádaskodástól "Igazságtalanság tehát magát a románt mint fajt kárhoztatni." A harmincas évek körül már túljutott a román formakeresés első jelentősebb akadályain. Felfedezték tartaiami- és formai értékeit mintegy felismerve benne a jövő nagy műfaját. Differenciálódást mutatnak és külön választódnak a divatos silányságok és értékes regények. Az értékek fölötti vita azonban tovább folytatódik. BA3ZA foglalkozott ezzel a legeimé-