Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Gál István: Az első magyar társadalmi regény előfeltételei. Fáy András: A Bélteky-ház

- 122 követi FÁY művét. SZAUDER József "középszerű" regénynek minősíti FÁY munkáját, de "minden színvonalbeli különbség ellenére is meglévő tipológiai egyezést fölfedezné A Bélteky-ház és a Pickwick-klub között, s így Julius Sorel, a Pickwick úr és Csicsikov udvarházai közé mégiscsak a valóságábrázolás mércéjén illesztené be a szerényebb testvéreket, a Bélteky Gyulá4 nak udvarházait . A két regény összevetéséből végül is a lényeges különbséget abban látja, hogy amíg a Pickwick-kulb-ban a múlt erkölcsi értékrendje megváltozik "a mozgásban lévő új" fejlemények miatt, addig A Bélteky-ház-ban a "hozott" életbölcsesség nem változik meg, hanem az újat "bizonytalan alkatú fiatalok fogják valóra váltani".

5 A végső következtetést így összegzi "A Pickwick-klub remekmű, s A Bélteky-ház éppenséggel nem az; viszont oly nagy terjedelmű és becsületes társadalmi dokumentáció egy országos tervmunkához, a magyar reformkorhoz, hogy történelmi értékénél fogva felülmúlja az egy-két kötet erejéig sikeresebb és művészibb alkotást is, amilyen például a Jósikáé".^ Vajon milyen objektív okokat lehet felkutatni annak indokolására, hogy A Bélteky-ház gazdag dokumentum anyag, FÁY valósághoz kötöttsége együttesen miért nem tudta biztosítani a század eleji magyar udvarházak árnyalt, a kor művészi szintjén álló európai regény létrejöttét? Mindenekelőtt a regény keletkezésének társadalmi feltételeiről kell tájékozódnunk. Az 1810- és 20-as évek magyar társadalma meglehetősen bonyolult képet mutat. A gazdag főnemesség, a köznemesség, a papság és a polgárság emberi viszonylatai a gazdasági elmaradottság, az eszmékben való tájékozatlanság miatt kuszált s a benne való reális eligazodás feltételei közel sem adtak olyan biztosítékokat FÁY-nak, mint a francia társadalom egyértelműbb képe STENDHAL-nak. A magyar élet mozgásirányai bizonytalanok, az ellentétek nyíltabbá válására, a tendenciák, határozottabb kirajzolódására lett volna szükség, hogy a társadalmi bázis adta emberi kapcsolatok eszmei főirányait egyértelműbben lehessen megítélni. Ez csak a reformküzdelmek idején válik jobban érzékelhetőbbé és nyilvánvalóbbá, mégpedig a harmincas évek elején. A magyar társadalmi regény késésének az említetteken kívül bizonyítható okai között kell azt a történelmi tényt is felszínre hozni, hogy a regény létrejöttéhez szükséges az emberi életnek olyan szakasza, amikor a mindennapok életjelenségei fölött van ideje bölcselkedni, szemlélődni az