Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Varga Gyula: Igekötős szerkezeteink szórendi jellemzői

- 114 A melléknévi igenevet (PART) és a névszót (N) csak igen kivételesen bontja meg ékszó. Ezekbe csak a ne

m ékelődhet be (vissza nem utasított igények; a soha el nem szenderedő természet; meg nem értés; a hozzá nem értés)

. Az állítmányi szerepű hatóképzős PART IMP valamivel szabálytalanabb: más IS típusú ékszót is elfogad (meg is indokolható; el sem fogadható). Összegzésül megállapíthatjuk, hogy az igekötős alakulatok ékelt egyenes szórendje a következőképpen alakul

1 (zárójelben a választható, kívül a kötelező elemek): 1. PR + IS + V 2. PR + (IS) + KELL + (volna) + (MÉG) + (AZT) + (is) + INF 3. PR + IS + PART 4. PR + (IS) + VAN + (IS) + ADV 5. PR + nem + N < Műfaji szempontból az ékelt szórend főleg a beszélgetésekre jellemző (az 5. jelű minta igekötős alakulatainak a 8,75 %-a ilyen), a legritkábban a tudományos próza él vele (3.: 1,45 %). 2. a/ A (tisztán) fordított szórend - az összes igekötős szóelőfordulás 15,73 %-a — az igekötős lexémák másik jellemző tulajdonsága. Szinte kizárólag az ige sajátossága: a fordított szórendűek 98,4 %-a ige. Névszó egy sem akadt, igenév is mindössze 28 (ebből 18 PART!). Igenevek az Adyversekben meg az ÉS -ben fordultak elő, valamint 14 alkalommal (mind PART) a tudományos prózában. Ez nincs ellentmondásban a melléknévi igenévről korábban elmondottakkal (hogy ti. közelebb áll a melléknévhez, mint az igéhez), jóllehet kiegészítésre szorul. Az állítmányi szerepű, hatóképzőt tartalmazó (igekötős ható igéből képzett) folyamatos melléknévi igenév — különösen tagadó mondatban — lehet fordított szórendű (vö. KÁLMÁN 1984, 151). Pl.: A feladatot nem/így oldjuk/oldhatju

k meg. V A feladatot nem/így /kell/oldani/? oldhatni meg. 1 Az összes konkrét variációt 1. a Függelékben.