Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)

Szűcs László: A szarvaskői wehrlitről

- 103 Adott helyeken feldúsult ún. "wehrlittömzs"-ről PÁLFI M. geológus (1910), majd PAPP J. (1916) közölt fontos részleteket. (3) Egyben azt a következtetést is leszűrte, hogy ez nem lehet tisztán ilmeni

t (titánérc egyik fajtája: FeTiO^), ahogy ezt korábban gondolták, mert a titán mellett nagy magnetit (Fe^O^) tartalmat tapasztaltak összetételében. Közzétette azt is, hogy szerinte egy elég nagyméretű lesüllyedt tömzsről, ún. "wehrlitlencséről" van szó, melynek tömegét kb. 5 millió t-ra(!) becsülte. Az eddigi elszórt vizsgálatokat követően a vasbányahegyi ércdús "fekete kő" (titánvasérc) után tudományos pontossággal VENDL Aladár (4) kutatott, aki 1936 táján 25-60 m-es mélyfúrásokkal sajnos nem kedvező megállapításra jutott. Leírta, hogy a PÁLFY M. által igen nagyméretűre becsült szarvaskői wehrlitmező nagyrésze valószínűleg már ekkorra lepusztult, így csak egy 70x30 m-es ellipszoid alakú "wehrllt-lencsével

" állunk itt szembe, ami kb. 300.000 t ércvagyonak felelhet meg csupán, bár pontos adataink nincsenek. Ez a megállapítás a korábbi nagy érdeklődésre elég kiábrándítóan hatott, mert éppen akkor indultak országos kísérletek a wehrlitnek - de csak mint "vasércnek" - a feldolgozására. Gabbróperidotit-tümlü elvi keresztmetszeti képe. Jvlnvujijnrázal: 1. palaburok; 2. termikus konlaktöv; 3. fedöjiabbro; 4. hmnblendU-ktipeny: fi. tiiüit-zóna: ti. ércpcridotit (wehrlit)-slirek; 7. fekiisabbró — 3. ábra Ez a nagyon lecsökkent ércvagyon természetesen "lehűtötte" a szarvaskői wehrlit iránti országos érdeklődést, és a tervezett vaskitermelés alapvetően veszített jelentőségéből. Ez annak ellenére történt, hogy LENGYEL E. (2) geológus, aki 1956-ban kandidátusi értekezést is készített e témáról, újabb szarvaskői wehrlit-telepről írt. Szerinte a Margit-forrásnál lévő Ujhatárvölgybe

n (4. ábra) - nem is mélyen - hasonló wehrlit-réteg remélhető, ami a szarvaskői régióban egy újabb értékes felfedezés. Hazánkban még Somoskőn és