Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)
Kárász Imre, Szabó Erzsébet, Korcsog Rita: A Síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének struktúrális változásai 1972 és 1983 között
- 59 ben élő cserjék jellemzésére megfelelő paramétereket állapítsunk meg. Megfigyeléseink szerint a zárt erdők belsejében élő cserjék habitusa általában különbözik a bokorerdők, az erdőszegélyek vagy mezővédő erdősávok cserjéiétől, bokraiétól. Az erdő cserjéi leggyakrabban a fákhoz hasonlóan lombkoronára, törzsre és gyökérzetre tagolhatok. A közvetlenül talaj feletti elágazás nem gyakori. A síkfőküti modellterület magas cserjéinek becslésünk szerint mindössze 10 %-a bokorszerű. így jellemzésükre a fáknál használatos paraméterek közül kerestünk mutatókat. Véleményünk szerint a magasság, a talajszinten (a talaj felett 5 cm-nél) mért törzsátmérő, a lombvetület, és esetenként a lombvastagság (koronamagasság) adataival megbízhatóan leírható a legtöbb cserje egyed. A cserjék törzse közvetlenül a talajnál gyakran nem henger alakú és lényegesen vastagabb, mint néhány centiméterrel magasabban. A szabálytalan (nem teljesen hengeres) alak ritkán 5 cm magasságban is előfordul. Ilyen esetben két egymásra merőleges mérést célszerű végezni és a két mérés átlaga fogadható el átmérő adatnak. Az 5 cm magasságban tolómérővel könnyebb elvégezni a mérést, a gyors munkát nem akadályozza az avar. A cserjeszintben a magasság, törzsátmérő és lombvetület méréseket a legfrekvensebb fajoknál végeztük el. 1972-ben a magas cserjeszintben 6 (Acer campestre, Acer tataricum, Cornus mas, Cornus sanguinea, Ligustrum vulgare és Quercus petraea) az alacsony cserjeszintben pedig 10 faj egyedeit illetve hajtásait (ua. mint előbb, valamint Crataegus monogyna, Euonymus europaeus, Euonymus verrucosus és Rosa canina) mértük meg. A további 4 illetve 6 faj adatait "egyéb" kategóriába vontuk össze. 1982-ben a magas cserjeszintben 8, az alacsony cserjeszintben pedig 10 faj méreteit vettük fel. A mérések eredményeiből meghatároztuk fajonként az átlagos méretű cserjék méreteit, amelyeket a 3. táblázatban foglaltunk össze. 1972-ben a modellterület magas cserjéi 1 és 5 m közötti magasságúak voltak. A legmagasabb egy Acer campestre egyed volt 4,90 m-rel. 1982-re lényegesen megváltozott a cserjék magassága s mintegy 10 %-uk 10 m fölé nőtt. 10 m fölötti egyedek a következő fajoknál fordultak elő:
