Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)

Kárász Imre, Szabó Erzsébet, Korcsog Rita: A Síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének struktúrális változásai 1972 és 1983 között

- 55 lagos cserje fitomasszaját, amelyből az egységnyi területen élő hajtások számának ismeretében számítottuk ki a hektáronkénti értékeket. A mintavétel időpontjának megválasztásakor tekintettel voltunk a cserjefajok fenológiai viszonyaira, a mintákat a vegetációs periódus végén (szeptember-október) emeltük ki. A mennyiségi adatokat 105 C°-on történt szárítása után 10"^g pontossággal mértük. d./ A cserjék életkorát évgyűrű analízissel állapítottuk meg. EREDMÉNYEK 1. Egyed-hajtásszám és sűrűség A gyökérvizsgálatok (KÁRÁSZ 1984a, 1984b) igazolták, hogy a vizsgált erdőben a cserjék egy része polikormont képez, így a talaj feletti hajtások száma nem azonos az egyedszámmal. Vizsgálatainkkor a hajtásokat mértük és számoltuk. A talaj feletti hajtásszámok adatait az 1972-es és az 1982-es felmérésre vonatkozóan faji bontásban a 2. táblázatban foglaltuk össze. A változás mértékét az 1. ábra szemlélteti. Az eredmények közül kiemeljük a következőket: Az 1972-es felméréskor: - A mintaterületen élő 16 fajból a magas cserjeszintben 10, az alacsony cserjeszintben pedig 16 faj fordult elő. - A magas cserjék között a Cornus mas és az Acer campestre előfordulási gyakorisága egy nagyságrenddel magasabb volt, mint a többi fajé. Az összes magascserje 70 %-a e két fajhoz tartozott. Mellettük csupán a Cornus sanguinea, az Acer tataricum és a Quercus petraea aránya érte el az összes magascserje 5 %-át.