Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)

Kárász Imre, Szabó Erzsébet, Korcsog Rita: A Síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének struktúrális változásai 1972 és 1983 között

- 52 tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) cserjeszintjét. A vizsgálatok felölelik a fajösszetétel, az egyedszám, a sűrűség, a diverzitás, a méretek, a lombvetület, a levélfelület-index, a fitomassza és produkció felmérést, illetve azok változásának folyamatos figyelemmel kísérését is. Az első felmérésre 1972-73-ban, a kutatási program indulásakor került sor (JAKUCS-HORVÁTH-KÁRÁSZ 1975). Az előbb felsoroltak közül a fitomassza és produkció becslést 1973-ban, a többit 1972-ben végeztük. Tíz év elteltével 1982-83-ban a felmérést megismételtük. Ezen időszak alatt az erdő szerkezetében jelentős változások következtek be, melyek közül dolgozatunk első részében az egyedszám, a sűrűség, a diverzitás, a lombvetület és a méretek alakulásáról, második részében pedig a LAI és a fitomassza változásáról kapott eredményeket foglaltuk össze. A terepmunkában Horváth Eszter és Csépányi Csilla, a lombvetületi térkép rajzolásában dr. Légrády György volt segítségünkre, kiknek e helyről is köszönetet mondunk. A VIZSGÁLATI TERÜLET JELLEMZÉSE A síkfőkúti erdő kb. 70-75 éves klimazonális cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) állomány, amelyben az utóbbi 30 évben semmiféle erdőművelés nem volt. Cönológiai összetétele megfelel az észak-magyarországi cseres-tölgyesek átlagának (JAKUCS 1967, PAPP - JAKUCS 1976). A benne kiépített "Síkfőkút Project" néven ismertté vált mintaterületet részletesen leírta JAKUCS (1973, 1978, 1985), ezért itt csupán néhány, a vizsgálatok szempontjából fontos jellemzőt emelünk ki. Az 1972-es struktúra felméréskor a területen hektáronként átlagosan 815 fa (ennek 84 %-a Quercus petraea, 16 %-a pedig Qu.cerris) élt. 1979-től a fák egy része fokozatosan elpusztult. A pusztulás mértékét részletesen mutatja az 1. táblázat.