Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodosi Béla: A Rousseau-i pedagógia korszerűsége napjainkban (Részlet egy nagyobb tanulmányból)

azoknak nincs szükségük nevelésre. Ebből adódóan hiányoznak a nevelőhatások közül az anyai gondoskodás, a család, a kortárs csoportok és az egyre szélesedő egyéb közösségek, köztük az iskolai csoportok, bár mint a gyermek természetes környezetének elemei nem mondanának ellent a természetes nevelés elvének. így a közösségi nevelés hiányában a munkára nevelés is csorbát szenved nála. Az értelmi nevelés terén a tananyag elrendezésére irányuló pozitív elképzelései mellett (reáliák, természettudományos tárgyak túlsúlya) az alaki, vagy formális képzés oldaláról elveti a rendszeres ismeretszerzés fontosságát, nem is beszélve arról, hogy az értelmi nevelés kezdetét a tizenkettedik életévre teszi. Lebecsüli a szokások szerepét, holott azok a motiváció szerepét hangsúlyozó Rousseau-nak is segítségére lehettek volna, ha a végrehajtásuk akadályoztatása következtében támadt belső vágyat kihasználta volna. Ezzel szemben nézzük meg, mi az, amit a pedagógia elméletének és gyakorlatának adott! Alapvetően az ún. "kopernikuszi fordulat", hogy a nevelést és az oktatást a gyermeki lélek megfigyelésének alapjaira helyezte. Felismerte, hogy a gyermeknek sajátos természete van, és ez szakaszokra oszlik. Érzékszerveinek és azok funkcióinak gyakorlása közötti összefüggése is helytálló a gyermek megítélését illetően. Henri Wallon szerint a Rousseau-féle gyermeki életszakaszok lényegében ma is elfogadhatók, ami pedig az érzelmek és szenvedélyek rousseau-i módszerére vonatkozik, azok igen hasonlítanak a pavlovi kondicionálás során alkalmazott asszociációs kapcsolatokra. Szorosan vett módon ő hangsúlyozza először a pedagógia terén, hogy a nevelés a születéssel kezdődik, elsőnek szólt az aktivitás, a megfigyelőképesség, a kutatószellem fejlesztésének fontosságáról, hangsúlyozta a tanulás motiválásának jelentőségét, a tárgyak és a kísérletezések elsődlegességét a szavakkal szemben. Megfogalmazta az öntevékenységre való nevelés alapelveit, ma is érvényes útmutatásokat adott az erkölcsi nevelés számára. Mégis mondhatjuk, hogy egy ember, aki gyermekkorában csaít, lopott, hazudott, eltévelyedett, hazátlan csavargóként kóborolt, cserbenhagyta a halállal küzdő barátját, megfeledkezett egyetlen igaz jótevőjéről, ez a vívódó ember, rossz apa és tehetetlen nevelő minden korok pedagógiájának egyik legeredetibb és legnagyobb teoretikusa. Sírkövén, melyet Girardin állított, egszerű de jellemző felirat áll: "Ití nyugszik a természet és igazság embere". A következőkben tekintsük át röviden hatását az utókorra, mely igen jelentős volt. Mindenekelőtt korára és a francia forradalom nevelésügyére. Gondolatai nyomán készült el Marie-Jean Antonie de Condorcet reformterve, mely az iskolarend19