Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

Az életutak bizonyítják, hogy pályájuk nagyon magasra ívelt, igazolva ezzel a kollégiumi tehetségnevelés sikerét. Mi adta ennek a hihetetlen méretű tehetségfejlesztésnek a feltételeit? A legjelentősebbeket a következőkben látjuk: - a tanulás elemi feltételeinek biztosításában; - a nevelőközösség felelősségében, féltésében, bizalmában; - a kiemelkedésre, elhivatottságra utaló kollégiumi miliőben; - az adottságok, érdeklődések felismerésében, az ennek megfelelő tevékenység, aktivitás biztosításában. (21) Az életutak feldolgozása kapcsán megfogalmazható konzekvencia, hogy az egészséges életre nevelés feladatában is kiváló eredményeket értek el. E munkának a gyakorlata sem országos, sem régiónk vonatkozásában nincs feltárva jelentőségének megfelelően. Néhány fontosabb megállapításunk: - Az egészséges életre nevelésnek egyik nélkülözhetetlen feltételét a nevelök alkotják azáltal, hogy figyelemmel kísérik a tanulók egészségi állapotát, az egészséges tanulási és munkafeltételeket, megfelelő miliőt, vezetési stílust alakítanak ki. A népi kollégiumok nevelői megfeleltek ezen elvárásoknak, nemcsak óraadók voltak, hanem elkötelezettséggel, hittel dolgoztak, együtt éltek a tanulókkal, együtt örültek sikereknek, bánkódtak a kudarcok miatt. - A tárgyi feltételek megteremtése, azok megőrzése fontos volt egészséges életre nevelésükben. A kollégiumok tanulói a háborús romok eltakarításával kezdték intézeti életüket, később a rend és tisztaság fenntartása, a környezet ápolása lett a feladatuk. Feltételeik nem hasonlíthatóak a mai komfortos feltételekhez. Mégis — úgy tűnik — jobban érezték magukat, mint a mai kollégisták. Sajátjuknak tudták a kollégiumot, ezért óvták és gyarapították feltételeiket. Ez jó közérzetet adott életükhöz. A kollégiumokban megtanulták az idejükkel való hasznos gazdálkodást. Napirendjük szerint időt biztosítottak a tanulásnak, a munkának, a mozgásnak, a szórakozásnak és a pihenésnek. Olyan életritmust alakítottak ki, amely felnőttkorban is meghatározta időbeosztásukat, tevékenységüket és ez az örömmel végzett munka, az egészséges élet egyik feltételét jelentette számukra. Nem hanyagolták el a testi képességek, az erő fejlesztését sem. Megtanulták, hogy a testi képességek fejlesztése kedvező hatást gyakorol a szellemi teljesítményre. A kollégiumokban rendszeres volt a reggeli torna, a kollégiumon belüli és kollégiumok közötti sportverseny, a túrázás, a testi erejüknek megfelelő fizikai munkavégzés; ezek a formák jól segítették egészségük megőrzését, az 12