Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Makai János: Néhány megjegyzés M. P. Pogogyin történetírói tevékenységének értékeléséhez
Vszevolod Bolsoje Gnyezdo tevékenységével összehasonlítva lehet megfelelően értékelni. 2 9 Másrészt figyelemre mél<5 módon értelmezte a fejedelem hegemonista törekvéseit. Szerint Andrej leginkább csak arra törekedett, hogy elsőbbsége adók és adományok fizetésében, a fejedelmek trónra ültetésében és elűzésében nyilvánuljon meg. 3 0 Az orosz historiográfiában véleményünk szerint a leghelytállóbb Bogoljubszkij-értékelést V. O. Kljucsevszkij hozta létre, melynek lényege a következő: az uralkodó kiemelkedő történelmi személyiség volt. Hatalmának növelése érdekében saját fejedelemségét "zord és szeszélyes gazda"-ként irányította, és beavatkozott a többi orosz terület ügyeibe. Azonban kül- és belpolitikája sikertelen maradt. Cselekedeteit jelleme és a társadalmi környezet is befolyásolta. 3 1 Ettől az értékeléstől Pogogyin, aki teljesen pozitív Bogoljubszkij-képet alkotott, messze elmaradt. Igaz, a vlagyimir-szuzdali fejedelem uralkodásának bemutatásában is Karamzint követte. Pogogyin azonban képességeit, műveinek színvonalát és hatását tekintve nem vetekedhetett Karamzinnal. A követőjének tekinthető ugyan, de az óorosz történelemmel kapcsolatos koncepcióját nem fejlesztette tovább, azt kiegészíteni legfeljebb részletkérdésekben tudta. Történetírói tevékenysége leginkább a források feltárása és publikálása miatt figyelemre méltó. Ezen a téren nagyon hasznos munkát végzett. Sok esetben a források értelmezésével is megpróbálkozott, ez azonban nem volt igazán erős oldala. Ny. G. Csernisevszkij fentebb idézett gondolata erősen vitatható. A történészeknek az ismeretek gyűjtése felhalmozása, az események, folyamatok értékelése, az összefüggések és törvényszerűségek feltárása a feladata. Ezek közül a feladatok közül Pogogyin az elsőt megoldotta. A történetírás korabeli színvonalát tekintve sem érthetünk egyet Csernisevszkijjel. Az is igaz azonban, hogy Pogogyin történetírói tevékenysége a kortársak egy részének tevékenységéhez viszonyítva sem kiemelkedő. Elégséges, ha csak Sz. M. Szolovjov műveire utalunk. Szolovjov viszont már egy űj irányzat, az állam jogi iskola prominens képviselője volt. Jegyzetek 1. Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség és Andrej Bogoljubszkij az orosz történetírásban. Világtörténet 1988/3, 66-83. 2. Ny. G. Csernisevszkij: Polnoje szobranyije szocsinyenyij v 16-i tomah, t. VII., M., 1950, 296. 3. M. P. Pogogyin: Vzgljad na russzkuju isztoriju, t. 1., M., 1842, 16. 96