Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

Némileg eltérő termelési és gazdálkodási feltételek voltak a kecskeméti határban. Míg Szegednek a Tiszától keletre eső területein kötött, a Tiszától nyugatra barna homok volt a jellemző, Kecskemét közel 50.000 holdas határa futóhomok volt. Ezt akarták már a 19. század elején akácfákkal megkötni, majd a 1867-es kiegyezés után felfedezik, hogy szőlőültetéssel és gyümölcsfásítással ugyanezt az eredményt elérhetik.

1

2 Kedvező fizetési feltételek mellett tehát 5-10 holdas kisbérletek tömegét hozzák létre, megtanítva az embereket a futóhomok művelésére, a századforduló idejére virágzó kertes tanyákat teremtenek. Ez a fejlődési tendencia folytatódik az 1920-as években is. A város határából csak nem egészen 14.000 hold a szántóföld, de a határnak közel 70 %-a bérletben van, s 800 hold kivételével 100 holdon aluli bérlet az egész. A város a két világháború között is újabb és újabb telepeket hozott létre, s az értéktelen homoki legelőkből alakítottak ki gyümölcsösöket, szőlőhegyeket. Itt a város nem akart a kisbérlők rovására rövid idő alatt meggazdagodni. A cél a kulturtáj kialakítása és megvédése volt, s ebben csak erre a szegény, de szorgalmas bérlőrétegre támaszkodhatott. A gazdálkodás helyzetét és módját mind a nagybirtoknál, mind a kisbirtoknál erőteljesen meghatározta a pénzügyi helyzet. Az 1920-as években a viszonylag magas gabonaárak mellett birtokának korszerűsítésére sok kisbirtokos kölcsönt vett fel. A pénzügyi viszonyok tisztázása céljából is nehezen várták a földreform lezárását mind a nagybirtokosok, mind a szegényparasztok. A földbirtokosok a tulajdon megszilárdítását és a reform céljára leadott földek árának megfizetését várták, a juttatottak pedig a kapott föld árának megállapítását és a telekkönyvi átírást. A törvény a juttatott földek aranykoronaértékének alapján meghatározta a megváltási összeget is, mely katasztrális holdanként átlag 600 pengőt jelentett, s 52 év alatt 5 %-os kamat mellett kellett törleszteni.

1

3 Annak ellenére, hogy az eleve uzsorakamat volt, törlesztése 1929 elején 30 pengős búzaárak mellett még nem jelentett megfizethetetlen terhet, a gazdasági válság idején azonban a szabadkézből eladott földek ára csökkent, és kevesebb mint egyharmadára zuhant a búza ára is. így búzaértékében számolva a juttatott földek törlesztése már háromszorosára emelkedett, amit nem tudtak megfizetni. A törvény, illetve végrehajtási rendelkezése úgy intézkedett, hogy a megváltott birtokosok a megváltási összeg felét három év alatt készpénzben, másik felét pedig 25 év alatt, kamatozó kötvényekben kapják meg.

1

4 A földbirtokosok kártalanításának megszervezésére több hitelintézet bekapcsolásával 1929 januárjában létrehozták a Földbirtok Rendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetet.

15 Ez, a röviden LEBOSZ-nak nevezett szervezet irányította a törvényben meghatározott kötvények kibocsátását, a juHatottaktól az éves törlesztés vagy haszonbér beszedését, a földbirtokosok kártalanítását. A LEBOSZ létrehozásával a kormányzat a 78