Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

szabályozott volt, de körülményes volt a kilépés is. Azok az egyesületi tagok, akik a szabályszerű három év letelte előtt más helységbe költöztek, tartoztak lakóhelyükhöz legközelebb eső illetékes vidéki csoportnál megérkezésükről jelentést tenni, s kötelezettségeiket e vidéki csoportnál teljesíteni. Az alapszabály a tagok legfontosabb kötelezettségévé tette, hogy egymást az életnek minden körülményei között legodaadóbban támogassák akár egyesületi, akár magánügyekben. A rendkívüli tagság bevezetése az egyesület számár lehetővé tette a fiatalkorúak beszervezését és akciójukba való bekapcsolását is, egyben bizonyos mértékben ezen keresztül az utánpótlás is biztosított volt. Az egymás kötelező segítése viszont hallatlan lehetőséget adott az elhelyezkedéseknél, közigazgatási, bírói, rendőrségi eljárásoknál, megfoghatatlan, láthatatlan erőként mozgatta az eseményeket. Az alapszabály III. fejezete az egyesület vezető szerveivel foglalkozik: a közgyűlést a központi választmány minden év első negyedévében volt köteles összehívni, az időpontot és napirendet 15 nappal előbb kellett közzétenni. A közgyűlés hatáskörébe tartozott: a) Az évi jelentés, a számvizsgálók kiküldése, a megvizsgált évi számadás jóváhagyása, a felmentvény megadása és a költségelőirányzat megállapítása. b) A központi választmány határozatai ellen beadott fellebbezés fölötti határozat, ha a fellebbezés legkésőbb 15 nap alatt, de legalább nyolc nappal az évi rendes közgyűlés előtt beadatik. c) Az alapszabály esetleges módosítása. d) A tagok által tett indítványok feletti határozathozatal, ha legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban a központi választmányhoz beküldettek. Személyes ügyekben titkos, minden más ügyben nyilvános volt a szavazás. Az alapszabály rendelkező része szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozott az egyesület vezetőségének megválasztása, mely 40 tagú központi választmányt és 20 póttagot választott. Ezek a póttagok a központi választmány időközben megüresedett helyeire (betegség, kizárás, a tisztikarba jutás) kerültek. Megjegyzendő, hogy az összes tisztségviselők, bizottsági elnökök, kivéve ha megbízatásuk ideiglenes jellegű volt, központi választmányi tagsági joggal, a központi választmányi ülésen felszólalási és szavazati joggal bírtak. A központi választmány hatáskörébe tartozott az elnök, az alelnökök és az egész tisztikar megválasztása, valamint a szükségletnek megfelelő bizottságok megválasztása. A központi választmány hetente ülésezett, de (a szükségleteknek megfelelően) rendkívüli üléseket is összehívhatott. Az elnök képviselte az egyesületet kifelé minden vonatkozásban. Ő volt a végrehajtója a központi választmány és közgyűlés határozatainak. Az alapszabály IV. fejezete a vidéki csoportoknak a központhoz való kapcsolatát határozta meg. Kimondta, hogy az egyesület vidéken vagy a saját maga által felállított vagy az illető helység lakosai által alakított helyi csoportokkal a legintenzívebb kapcsolatot tartsa fenn. A vidéki 55