Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

a fehér terror Magyarországának közvetve, vagy közvetlenül javára szolgálna, e naptól kezdve egyetlen vonat sein haladhat át a magyar határon, egyetlen levél, távirat sem továbbítható, sem szén, sem nyersanyag, sem hajó nem juthat Magyarországra."

5 Felhívásában hasonló kéréssel fordul minden ország munkásosztályához a Kommunista Internacionálé II. világkongresszusa is.

6 A nemzetközi szervezetek felhívására tiltakozó tüntetések zajlottak le a magyarországi fehérterror kegyetlenkedései ellen számos nyugateurópai ország fővárosában, így Rómában és Bécsben is.

7 Horthy 1955-ben kiadott emlékiratában azt állítja, hogy a fővezérség egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot, de ezen időszak jellemzésére idézi Edgar von Scmidt-Pauly róla írt könyvéből "Ha a vezető a maga nagy célját el akarja érni, nem szabad holmi csekélység miatt leintenie előre rohamozó csapatát, melynek lendületét és áldozatkészségét minden helyzetben fenn kell tartania, vagy hatáskörüket túllépő tisztjeit mindjárt szigorúan megrendszabályoznia, sőt esetleg agyon is lövetnie. Ezzel ugyanis csak a lázadás veszélyét, vagy még annál is rosszabb következményeket idézne elő. Nagyon is puhaszívű ember semmiképpen sem alkalmas arra, hogy elvadult időkben katonákat vezessen. A földre rászabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette."

8 Ebben a helyzetben gombamódra szaporodnak a hatalmat védő kommunista- és zsidóellenes, faji alapon szerveződő egyesületek, szervezetek. Ezek között a katonai eredetű és felépítésű szervezetek vitték a vezető szerepet az élet minden területén. Ezen egyesületek tömegbázisát az első világháborút követően deklasszálódott nagybirtokos és nagytőkés osztályok tagjai, a különítmények tisztjei és tiszthelyettesei, az elcsatolt területekről ide özönlött, egzisztenciát vesztett államhivatalnokok és értelmiségi származású egyetemi hallgatók adták. Az egyesületek tagjai között megtalálhatók azok a polgárok, kistisztviselők is, akiket hazafias jelszavakkal megtévesztve toboroztak, és azok is, akik felesküdve a Tanácsköztársaságra a felelősségrevonástól való félelemből, egzisztenciaféltésből léptek be. A parasztok között végzett szervező munka viszont alig járt eredménnyel. A munkásság körében is csak az ÉME-nek sikerült embereket beszervezni az ellenforradalom első éveiben, tőkeellenes jelszavakkal, ami az ébredőknél is csak a zsidó kapitalisták ellen irányult. A legbefolyásosabb ellenforradalmi szervezetek voltak: Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) mindkettő katonai jellegű és felépítésű, Keresztény Nemzeti Liga, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Magyar Nemzeti Szövetség, Etelközi Szövetség, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL). Mozgalmukat a legszélsőségesebb konzervatívizmus nacionalizmus, sovinizmus, revansizmus és a fajvédelem alapján álló féktelen antiszemitizmus jellemezte. 53