Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bozsik Rafael: Az egri érsekség birtokainak előtörténete az 1799. évi conscriptio tükrében

BOZSIK RAFAEL AZ EGRI ÉRSEKSÉG BIRTOKAINAK ELŐTÖRTÉNETE AZ 1799. ÉVI CONSCRIP

HO TÜKRÉBEN ABSTRACT: (The prehistory of the properties of Eger archbishopric by the 1799 registration) The study sketches out the prehistory of the properties of Eger archbishopric, founded in 1804, and its economic status by the data of the 1799 Treasury Registration. The analysis explores the income structure and proportion of the property based on the feudal tenants and the domestic economy. Mention must be made of the most important conclusion: the domestic production of the estate was very low because of the ineffectiveness of the villein services. A feudális egyházi nagybirtok gazdaságtörténetének megírásában igen fontos hely illeti meg a széküresedés idején készült vagyonleltárakat, amelyeknek mással nem pótolható szerepét régóta ismeri hazai historiográfiánk.

1 Az említett típusú források sorában máig kellően nem méltatott az egri püspökség 1799. évi cameralis conscriptiója.

2 A hivatkozott dokumentum információs értéke sokszorosan becses: megismerhetjük belőle a kiterjedt egyházi uradalom gazdasági viszonyait, jövedelemszerkezetét, birtokkormányzati rendszerét. Mindezeken túl bepillantást nyerhetünk a "misera plebs" életébe is. A forrásunk által nyújtott kincsestár anyagából a válogatás most csak arra a birtokrészre korlátozódik, amely a jogutódként létrejövő egri érsekség uradalmává alakult át 1805-re. Mivel a rendelkezésre álló igen szűk tér kereteit az adatokból levonható következtetések átfogó elemzése messze túlhaladná, ezért - nagyfokú szelektálás után - csak a vizsgált terület majorsági kezelésű részeinek bemutatására, a jobbágyság birtokában levő főid művelési ágak szerinti áttekintésére, a népesség életére vonatkozó néhány adat felvillantására és végül az uradalmi jövedelmek vázolására vállalkozhat a jelen dolgozat. A vizsgálódás tárgyául vett birtokrészhez 12 falu, 6 puszta, 1 mezőváros és 1 püspöki város tartozott. A bemutatást a majorságilag művelt földek községenkénti ismertetésével kezdjük el. 3