Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

A szószerkezetek első közlését végezhetjük a tankönyvi szöveg tárgyalása előtt vagy a tankönyvi szöveg feldolgozása után. Az első esetben eljárásunk menete kb. a következő: 1. Elvégezzük „komplex" módszerrel az új szavak első auditív magyarázatát, ahogy eddig is szoktuk végezni: az orosz nyelvi, az anyanyelvi anyag és a szemléltetés eszközeinek bőséges felhasználásával, változatosan alkalmazva az összes lehetséges fogásokat (a szó szerkezeti elemzését железнодорожник, a szó bemutatását orosz nyelvi szövegben: kérdés-felelet; tanári összefüggő előadás, képleírás, esetleg tartalomelmondás formájában; a tárgy vagy képének, ill. a cselekvés bemutatása: читать, писать ; a szót a tanár fordítja le, vagy a tanuló kitalálás útján vagy szótár segítségével; a szó jelentésének magyarázata magyarul: троллейбус = olyan villamos, amely nem síneken fut; a szó jelentésének magyarázata oroszul: korova da jot nam moloko), természetesen gondosan ügyelve arra, hogy a hallás útán való megértés, illetőleg a tanulók aktív beszéde óránknak ebben a szakaszában csak kísérő jelenség, a súlypont itt az új szó helyes kiejtésének, jelentésének elsajátíttatásán van. Tehát mindent kerülnünk kell, ami a tanulók figyelmét erről a súlyponti kérdésről elterelhetné. Csak mindenki számára érthető, egészen egyszerű kérdésekkel szabad operálnunk. Ha több mondatos összefüggő előadás keretén belül mutatjuk be az új szavakat, mondataink legyenek egészen egyszerűek, jól ismert szavakból felépítettek, s egy mondatban legfeljebb 1 új szó szerepeljen. Akármilyen direkt módszeres eljárással mutatjuk be az új szót, a megfelelő magyar jelentését akkor is meg kell adnunk vagy adatnunk. S ami a legfontosabb: az új szavak első közlésének szakaszában tanárnak is, tanulónak minél többször kell kimondani az új szót (akár egyénileg, akár karban). Az új szavak magyarázatát még egy fogással állíthatjuk a beszédkészség kialakításának szolgálatába. Az új szót magyarázhatjuk a szöveg figyelmes elemzése útján is, vagyis úgy, hogy szöveg feldolgozása közben a szövegösszefüggésből találtatjuk ki a tanulókkal az új szó jelentését. Ebből következik, hogy nem ragaszkodunk mereven eddigi eljárásunkhoz, és nem magyarázunk meg minden szót a szöveg feldolgozása előtt, hanem csak azokat, amelyek nélkül a szöveg nehezen volna megérthető, vagy amelyeknek magyarázata túlságosan elterelné a tanulók figyelmét a szöveg tartalmáról. Azokat a szavakat pedig, amelyeknek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető, a szöveg feldolgozása közben magyarázzuk lehetőleg olyan módon, hogy a tanulókat szólítjuk fel az új szó jelentésének magyarázatára. Ez a „kitaláltatás" előkészítésül szolgál a szintetikus olvasáshoz, azaz olvasás útján való szövegmegértés készségeinek kialakításához. A szómagyarázatban eddig követett két eljárásunkhoz tehát most egy harmadik mód is csatlakozhatik. Eddig vagy a szöveg tárgyalásának megkezdése előtt magyaráztunk meg minden új szót, vagy 108