Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Istók Barnabás: Változik-e a szarvasmarha testméreteinek növekedési intenzitása fejlődése folyamán?

VÁLTOZIK-E A SZARVASMARHA TESTMÉRETEINEK NÖVEKEDÉSI INTENZITÁSA FEJLŐDÉSE FOLYAMÁN? ISTÓK BARNABÁS Az állattenyésztési tan- és szakkönyvekben, s a fejlődésre vonatkozó szakcikkekben évtizedek óta olvasható és tanított tétel, hogy az állat először magasságban, majd hosszúságban, mélységben, s végül szélességben növekedik intenzívebben (4., 6.). Ez a testméretek változának időben eltérő növekedési intenzitását jelenti. Miután a szarvasmarha élősúlyát és méreteinek korrelációját vizsgáló dolgozatomban a vizsgált 10 méretet logarléptékben ábrázolva, azok az élősúly változása szerint egyenes vonalat adtak, és az élősúly is a kifejlettkori súly 85—90%-áig ugyancsak egyenes vonalat mutat, felvetődik a kérdés, helytálló-e a szarvasmarhánál is a méretbeli növekedés fejlődés közbeni intenzitásának változásáról beszélni, s a testarányokat eszerint értékelni. E kérdés annyival is inkább vizsgálatra szorul, mert némely szerző (Esskuchen 1931., Cicvárek 1956.) a méretbeli fejlődés intenzitásváltozását nem is az említett sorrend szerint jelöli meg. A kérdés megközelítéséhez e szempont szerint értékelni kell a méhenbelüli fejlődés irodalmát. Ezután a méhenkívüli testméretalakulás irodalma kerülhet sorra, melyeket saját adatokkal egybevetve a testsúly és a testméret alakulás összefüggését kívánom vizsgálat tárgyává tenni. A testméretek születés előtti (praenatalis) alakulására vonatkozó irodalmi adatok értékelése A szarvasmarha méhenbelüli fejlődésére vonatkozó irodalom a szűkös gyakorlati használhatóság miatt maga is kevés. Régebben Esskuchen (5), újabban Cicvárek (2., 3.) foglalkozott e kérdéssel. Mindketten a méreteket aszerint vizsgálták, hogy az eredeti méretek hányszorosára növekedtek bizonyos idő alatt. Cicvárek kiindulásként a megtermékenyítés utáni 2 hónap méretadatait 100%-nak veszi, s ehhez viszonyítja a későbbi méretalakulást. A jellegzetes és törvényszerűség szerinti méretalakulás bizonyítja, hogy bár Esskuchen és Cicvárek adatai két különböző fajtára vonatkozók, a megtermékenyítés utáni 2 hónaphoz viszonyított méretalakulás csaknem ugyanazokat a szorzószámokat mutatja (1. táblázat). 37" 579