Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Pszichológia-oktatásunk korszerűsítésének néhány problémája

Társadalmunk szempontjából negatív, káros irányú érdeklődés, aktivitás. A túlságosan sokirányú, szétszórt érdeklődés. Az érdeklődés fejlesztése, a nehézségek leküzdése. Összefoglalásul a következőket szűrhetjük le: 1. A pszichológia anyagának korszerűsítése fokozza tantárgyunk világnézeti-politikai nevelőerejét, hatékonyságát. A korszerűsítés egyúttal a gyakorlatiasság érvényesülését is szolgálja. 2. A tananyag korszerűsítése szükségessé teszi a jelenlegi programok, tan- és segédkönyvek alapos megvitatását, átdolgozását. A korszerűsítés vegye tekintetbe hallgatóink teherbíró képességét, az általános iskolai tanárképzés konkrét lehetőségeit. 3. A korszerűsítés megvalósítása megkívánja a főiskolai oktatási formák és használt eszközök, módszerek korszerűbbé tételét is. Kapjanak nagyobb súlyt a kísérletező szemináriumok, a hallgatók önálló pszichológiai megfigyeléseinek, munkálkodásának szemináriumi megbeszélései. 4. Feltétlenül megkívánja a korszerűsítés, hogy nagy gondot fordítsunk a fakultatív- és speciális kollégiumokra. Ezeken lehet ugyanis — mint a felhozott példákból is látható- fokozottabb mértékben érvényesíteni a mai differenciált pszichológiai kutatások gyakorlati eredményeit. JEGYZETEK, IRODALOM: [1] Ismétlések elkerülése végett utalunk a , Felsőoktatási Szemlé"-ben megjelent idevonatkozó cikkünkre, ahol részletesebben kifejtettük a korszerűség szocialista értelmét (Berencz János: „A korszerűség és gyakorlatiasság problémái". Felsőoktatási Szemle, 1961. évf. 1—2. sz.) [2] Ilyen pl. a pozitivista, vagy mechanikus materialista behaviorizmus. az idealista következtetésekre vezető alakelmélet. Pozitivista agnosztikus jellegűek továbbá: a faktorelmélet, az információ elmélet alkalmazása az amerikai pszichológiában, a különböző matematizáló irányzatok. (Pl. SKINNER, PRATT és mások.) [3] pszichológiai kísérleti eszközök között vannak a múlt századi „klasszikus" kísérleti berendezések, eszközök. A XX. sz-ban a modern elektrotechnika hatalmas arányokban megnövelte a kísérleti berendezések számát. Ezek közé tartozik pl. az EEG vizsgálat is. vö. Geréb György Pszichológiai atlasz Bp. 1960. 2. kiadás. — Pauli: Pszicholigisches Praktikum, 5. kiadás. G. Fischer Jéna 19-50. — Továbbá a szovjet K. RAMUL: Psychologische Demonstrationsversuche — J. A. Bart, Leipzig, 1961. [4] „Handbuch der Psychologie" — Herausgegeben von Prof dr. DAVID KATZ und Dr Rosa KATZ. 2. kibővített kiadás. B. Schwabe & Co. Verlag, Basel, Stuttgart, 1959. — Jules SUTTER cikke „Parapsychologie" címmel a kötet 639—651. lapján. [5] J. SADGER: „Uber Nachtwandeln und Mondsucht.", 1914. Leipzig u. Wien, Franz Deuticke Verlag. [6] Vö. NYÍRÖ Gyula: Psychiatria, Egyetemi tankönyv, Medicina kiadó. 177 old. [7] A pathopszichológiai vonatkozások említése célszerű pl. az észleléskor (hallucináció), az emlékezet anyagánál, (hipermnézia, amnézia), a gondolkodásnál (oligofrénia, paranoid, schizofren gondolkodás) a cselekvéssel kapcsolatosan (neuraszténia, hisztéria, — apraxia, abulia.) [8] A pszichológiai tankönyvek többsége a személyiség pszichológiáját az egyes lelki folyamatok után, az anyag végén tárgyalja. Kivételt képez újabban T. 92