Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Pszichológia-oktatásunk korszerűsítésének néhány problémája

c) Összefoglaló félév-végi előadasok. Továbbfolytatva a konkretizálást, mutassuk be egy példán, hogyan érvényesíthető az előadás csomópont jellege. A példát ,,A személyiség pszichológiája" tárgykörből vesszük. A kb. 3—-4 órát igénybevevő csomópontelőadás tárgya: „A jellem Hogyan tagolódhat és milyen anyagokat, fóbb megállapításokat foglalhat magában ez a 3—4 órás „csomópont?" 1. A jellem fogalma a materialista pszichológiában: az alapvető pszichikai tulajdonságok viszonylag stabil összessége. A meghatározás -elemeinek magyarázata: mit jelent az „alapvető pszichikai tulajdonság?" Mit jelent a „viszonylagos stabilitás?" Mi az értelme annak, hogv a jellem globális jellegű fogalom, személyi sajátságok összessége? Milyen viszony áll fenn a jellem és a személyiség többi tényezője, összetevője között? (A célratörés jellege, a vérmérséklet, az érdeklődés, — hajlamok, képességek, tehetség, — intelligencia, — vitalitás stb.) Az ember világnézete, életmódja, alapvető lelki sajátosságai, erkölcsi arculata — mint a jellem legfontosabb összetevői. A jellem kialakulásának fiziológiai alapjai és társadalmi tényezői; a jellem erkölcsi- politikai megítélése a szocialista társadalomban. 2. Hogyan lehet csoportosítani a jellemvonásokat? (A jellemtípusok, a tipológia problémája.) — A modern polgári pszichológia néhány fontosabb jellegzetes jellem tipológiájának rövid kritikai bemutatása: a) Alkattani-, nyers biológista tipológiák. (Pl. Kretschmer, Pende, Naccarati, Sheldon stb.) [15], b) Az ösztönlélektani („mélylélektani") tipológiák [16]. c) Az un. szellemtörténeti lélektan, (Spranger) [17] és egyéb ekletikus tipológiák. A tudományos materialista pszichológia álláspontja a jellemtípusok tekintetében [18]. 3. A gyakorlati és a tudományos emberismeret fontossága. — A jellemvizsgálat modern pszichológiai módszerei: a) Kérdőíves módszer, [19], —• valamint a beszélgetés különböző formáinak — explorációs beszélgetés, „klinikai módszer", — szabad asszociációs beszélgetés stb. alkalmazása karakterológiai kutatásra. b) Az un. személyiségtesztek, projekciós tesztek alkalmazása, mint pl. Rorschach „formaértelmezési kísérlete" [20], a Wartegg-teszt, Szondi ösztöndiagnosztikai eljárása (genoteszt), a Murray-féle TAT (tematikus appercepciós teszt stb.) — Idesorolhatók továbbá az un. „frustrációs tesztek, mint pl. a ROSENZWEIG-féle, a TRAVIS- JOHNSTONféle tesztek, stb. [21]. c) Egyes mozgás- és tevékenységformák karakterológiai elemzése, pl. a járás karakterológiája, a beszéd karakterológiája, a grafológia, stb. [22]. d) A tartós, pontos, tudományos megfigyelés, regisztrálás, az említett módszerek célszerűen mérlegelt kombinatív alkalmazása. SS