Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Pszichológia-oktatásunk korszerűsítésének néhány problémája

Nyilvánvaló tehát, hogy a pszichológia részben — de csakis részben — természettudomány; ugyanakkor számos vonatkozásban kifejezetten felépítményi jelegű társadalomtudomány is. b) Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy pszichológia-oktatásunknak szilárdan a pavlovi alapokon nyugvó marxista tudományos pszichológia álláspontján kell állnia. Ez nem zárja ki — sőt éppen szükségessé is teszi azt, — hogy főiskolai anyagunkban marxista kritikai alapon tárgyaljuk a modern polgári pszichológia egyes legjelentősebb irányzatait is [2]. Hallgatóink marxista kritikai szellemben való nevelése, ideoiogiai-világnézeti tisztánlátásuk és egyben a napjainkban ható pszichológiai irányzatok terén való kritikai tájékoztatás szüksége egyaránt hasznossá, szükségessé teszi az említett szempont érvényesítését. c) A modern pszichológia eredményeinek bemutatása nem nélkülözheti azt, hogy hallgatóinkat a modern pszichológiai megfigyelés és kísérletezés néhány legfontosabb eszközével, berendezésével is megismertessük [3]. Különösen fontos gyakorlati szempontból, hogy a gyermekek pszichológiai megfigyelésenek, tanulmányozásának eszközei, módszerei szerepeljenek a tananyagban, hiszen a pedagógus munkájának egyik lényeges feltétele, hogy növendékeinek alapos pszichikai megismerésére támaszkodjon. Az említett követelménynek természetesen határt szab a gyakorlati, pedagógusképző szempont. A pszichológiai megfigyelés és kísérletezés a főiskolán inkább csak tájékoztató jellegű lehet és olyan, ami a mindennapi oktató-nevelőmunka pszichológiai megalapozására felhasználható. Nem tűzhetjük ki viszont célul a pszichológiai megfigyelésben és kísérletezésben való jártasság, gyakorlati ügyesség kifejlesztését, még kevésbé azt, hogy valamennyi fontosabb pszichológiai, gyermeklélektani kísérleti berendezést bemutassunk. Az ilyen célkitűzés ugyanis csupán a szak-pszichológusok, pszichológus-specialisták képzésének, lehet a feladata. d) A gyakorlatiasság követelménye alapján arra kell törekednünk, hogy korszerű, tudományos magyarázatot adjunk elsősorban a mindennapi életben, az iskolai oktato-nevelőmunkában leggyakrabban előforduló pszichológiai folyamatokra, jelenségekre. Némelykor azonban feltétlenül sort kell kerítenünk arra is, hogy tudományos materialista magyarázatot adjunk olyan lelki folyamatokra, jelenségekre, amelyek ritkábban, kivételesen fordulnak elő, vagy amelyeknek a gyakorlati életben, a termelésben, az iskolában nincs közvetlen, nagy jelentőségük, így pl. a pszichológia tananyagában helyet kell kapnia az alvás és álom, — a hipnózis és szuggesztió, — az illúzió és hallucináció, —- az un. Somnambulismus (,,alvajárás", — holdkórosság") jelenségei tudományos magyarázatának is. A polgári pszichológiában, — egyes modern kézikönyvekben, mint pl. D. KATZ 1959-ben megjelent művében is [4] — megvan a tendencia arra, hogy e jelenségeket a pszichológia egy elkülönített ágába, az ügynevezett „parapszichológiába" sorolják. Ebben a parapszichológiában a polgári szerzők gyakran eklektikusán vegyítik a ritkán, kivételesen előforduló jelenségeket a tudományosan be nem bizonyított, me82