Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Ideganatómiai vizsgálatok az Aporia crataegi L. (Lepidop., Pieridae) központi idegrendszerén

ÖSSZEFOGLALÁS: A gerinctelen állatok idegrendszerére vonatkozó ismeretek hazánkban és külföldön is nagyon hiányosak. Pedig a gerinctelen állatok s köztük az ízeltlábúak idegrendszerének felderítését sok szempont sürgeti. A galagonyalepke idegrendszerére vonatkozó főbb megállapításaim a következők: Igen fejlettek az agyhoz csatlakozó szemlebenyek (lobus opticus) és a csápidegek (nervus antennalis.) A szájszervek redukciójának megfelelően a garatalatti dúcból kiinduló szájszervi idegek is elvékonyodtak. Csak a szipóka és az alsóajak tapogatójának idegei fejlettek. A galagonyalepke torában két idegdúcot találunk (ganglion thoracale I—II.) Az első tordúc jóval kisebb, mint a második. Elülső végének hasi oldaláról körívszerű hajlattal indulnak el az első lábpár idegek (nervus pedis I.) Az első és második tordúc között a konnektívumok jól elkülönülnek. A második tordúc két dúc összeolvadásából keletkezett. Dorsalis oldalának elülső végéből az első pár szárnyidegek (nervi electrici) hátsó végéből a második pár szárnyidegek (nervi alae) indulnak ki. A második tordúc hasi oldalának közepe tájáról erednek a második pár lábidegek (nervus pedis II.) Végső részről pedig a harmadik lábpár idegei (nervus pedis III.) és a potrohba futó konnektívumok indulnak el. A potrohban négy dúcot (ganglion abdominale I., II., III., IV.) találunk. Az első három megközelítően egyforma alakú és nagyságú. Belőlük jobbra és balra két-két ideg lép ki. Az utolsó potrohdúc v. ivari dúc az előbbiektől nagyobb. Két dúc összenövéséből jött létre. Belőle számos ideg indul ki. NERVEN AN ATOMISCHE UNTERSUCHUNGEN AN DEM NERVENSYSTEM DER APORIA CRATAEGI L. (LEPIDOP., PIERIDAE). ZUSAMMENFASSUNG: Die bezüglichen Kentnisse auf das Nervensystem der wirbellosen Tiere sind in Ungarn und auch im Ausland, sehr beschränkt. Aber die Aufdeckung des Nervensystems der wirbellosen Tiere, unter denen auch die Gliederfüsser, dringen viele Gesichtspunkte. Eben darum setzte ich mir zum Ziele das anatomische Studium des Nervensystems der Falter. In diesem Studium teile ich die bezüglichen Festetellungen des Nervensystems des Baumweisslinges (Aporia crategi L.) mit. Im Laufe meiner Arbeit sezierte ich die Nervensysteme 30 Baumweisslinge unter dem Mikroskop (binokulares citoplast) aus. Meine Hauptfeststellungen sind die Folgenden: Der Mittelpunkt des im Kopfe befindlichen Abschnittes des Nervensystems: besteht aus dem Hirnknoten (ganglion supraoesophageum) und aus dem Knoten unter dem Rachen (ganglion infraoesophageum). Die dem Hirn beitretenden Augenflügel (lobus opticus) und die Tasternerven (nervus antennalis) sind Sehlen twickelt. Die Mundorganen des Falters sind in gewisser Beziechung reduziert. Diesem entsprechend auch die Nerven der Mundorganen ausgehend aus dem Knoten unter dem Rachen sich vermindern. Nur die Nerven des Saugrüssels und des Tasters der Niederlippe sind entwickelt. -530