Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Ideganatómiai vizsgálatok az Aporia crataegi L. (Lepidop., Pieridae) központi idegrendszerén

a második tordúc a közép és utótor dúcainak összeolvadásából keletkezett. Ezt a második tordúcból kilépő idegek is bizonyítják. Ebből az idegdúcból kapja ugyanis idegeit a második pár láb és az első pár szárny, amelyek a középtorhoz tartoznak. De ugyancsak innen nyeri idegeit a második pár szárny és a harmadik pár láb is, amelyek viszont az utótorhoz kapcsolódnak. (Lehetséges ,hogy a longitudinális koncentráció miatt még potrohdúcok is a g. mesometathoracaleba zárultak.) Felülről nézve a második tordúcot; látjuk, hogy elülső végének oldalsó részeivel, hogyan csatlakozik a két hosszanti konnektívummal az első tori dúchoz. A dúc elülső része középen félhold alakúra bemetszett:. Elülső szakasza szélesebb, mint az első tordúc bárhol. Két oldalsó széle caudálisan fokozatosan összetart, aminek következtében a dúc fölülnézetben egyenlőszárú háromszöghöz hasonlít. Oldalnézetből tojásdad formát mutat. Középső része dorsalisan és ventralisan is kidomborodik. A háti kidomborodása nem olyan erőteljes mint a hasi. Háti irányú kiemelkedése lényegében nem haladja meg az első tori dúc kiemelkedését. A hasi irányú viszont túl haladja azt. A hasi oldal elülső részének közepén egy ék alakú bemetszés van. Ez a bemélyedés szintén a kétoldali dúcok összeolvadására enged következtetni. A második tori dúcból számos, jól követhető ideg veszi kezdetét. Az I. pár szárnyidegek (

nervi electrici). A második tordúc elülső részének oldaláról erednek vastag ideggyökerekkel. Kilépésük után rövid szakaszon vízszintesen oldalirányba haladnak. Ezután kissé előrefelé hajlanak, és ferdén fölfelé emelkednek a tor izmai között, majd elérik az első tordúc hátulsó vonalát. Innen enyhén visszafelé hajolva tovább emelkednek az első szárnyak tövének irányába. Amikor elérik a szárnyakat három-három ágra szakadnak. A szárnyidegek vízszintes szakaszából kilépő idegágak a második tordúc külső szegélyével párhuzamosan haladnak hátrafelé. Menetközben vékony ágakra oszlanak, amelyek a torizmokba sugároznak. Mindkét szárnyidegnek a dúc és szárny közötti szakaszából cranialis irányba is indulnak ki idegágak. Ezek is egyre vékonyodnak, majd az előtör dorsalis izmaiba futnak: Az első szárnypár idegei alól is indulnak idegek a második tordúcból, amelyek előre és hátra dúsan elágazva ugyancsak izmok beidegzését biztosítják. A második pár szárnyidegek (nervi alae). A második pár szárny idegei a második tordúc oldalának közepe tájától hátrább, kissé dorsalis helyeztből veszik kezdetüket. (Arról a helyről indulnak el, amely terület már az eredeti harmadik tordúc tájékára esik.) Kiindulásuk után szorosan simulnak a dúc két oldalának felső részéhez és kissé öszszetartva húzódnak caudális irányba. Miután elérik a dúc hátulsó végét, kb. 25 fokos szögben kezdenek emelkedni. Amikor már olyan hosszan húzódtak hátra, mint a második tordúc hosszúsága, a dorsalis irányba való emelkedés meredekebbé válik (kb. 50 fok.) Az idegek ezen a ponton körívszerűen meghajolva emelkednek a második pár szárny irányába. A szárnyidegek oldal irányba történő meghajlásuktól — a szárnyak eléréséig — hátra felé három nagyobb idegágat adnak le. Ezen idegágak azután még finomabb idegágakat bocsátanak a tor végső ré-