Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Ideganatómiai vizsgálatok az Aporia crataegi L. (Lepidop., Pieridae) központi idegrendszerén

1. ábra. Az agy- és a garatalatti dúc nyakszirt felől nézve. lesednek. így az előagy két oldalán terjedelmes képződményt alkotnak. A látólebenyek külső részei kissé előre hajolva, a lepke szemére emlékeztető módon kidomborodnak. Oldalnézetből nem látunk semmit sem az előagyból, mert a látólebenyek teljesen eltakarják. De ugyanúgy befedik a közép- és utóagyat, sőt még a garatalatti dúcot is. A galagonyalepkének mellékszemei nincsenek, tehát a nervi ocelarri-k is hiányoznak. A középagy (deuterocerebrum). Az előagy alatt elhelyezkedő agyrész. Az előbbi agyszakaszhoz viszonyítva jóval kisebb. Ügy kapcsolódik az előagy alapi részéhez, hogy két kúpszerű lebenyével előre felé kiemelkedik. Hátulról és alulról az utóagy állománya határolja. A csápidegek (nervus antennalis) a középagy előre ugró részeinek csúcsairól széles alappal erednek. Az agyból előre kilépő idegek közül ezek a legvastagabbak. A csápidegeket, —• csaknem párhuzamosan — vékony idegek kísérik, amelyek a csápizmok beidegzését biztosítják. Az utóagy (tritocerebrum). Szélső oldalaival ventrális irányba tartó csonkagúlaszerű agyszakasz. Az utóagy szélesebb, alapi részével csatlakozik az előagy aljához és a középagy hátulsó, valamint alsó részéhez. Ventrális oldalán középtájon félkör alakú bemélyedést figyelhetünk meg. Ez a bemélyedés a garat (pharinx) dorsalis benyomatától ered és nem más mint az utóagy alsó határa. A tritocerebrum caudális oldalának mindkét széléről kezdetét veszi egy-egy ideg. Ezek az idegek az elő- és utóagy érintkezési vonalától indulnak el. Függőleges irányba emelkednek fölfelé és a fej dorsalis oldalán levő izmokat idegzik be. Az utóagy aljának két oldaláról lépnek ki és caudó-mediális irányba haladnak a tritocerebralis konnektívumok. A konnektívumok oldalról rásimulnak a garatra és belső oldalukkal annak görbületét követik. Miután a tritocerebralis konnektívumok a garat kétoldalán lehúzódnak, kapcsolatba lépnek a garat alsó részén elhelyezkedő garatalatti dúccal, s létrehozzák a garatidegygűrűt. -522