Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Összefüggések a hazai csontoshalak agyvelejének anatómiája és az életmód között

kihat a szervezet strukturális felépítésére is. Persze az agyvelőbe érkező impulzusok nem maradnak hatástalanok magára az agyvelőre sem. Ismeretes, hogy az érzékszervek, ill. az analizátorok központjai az agyvelő különböző területein vannak lokalizálva. Egy, az analizátorokra állandóan ható komplex tényező — esetünkben az életmód — a vele öszszefüggésben álló agyterületeket strukturálisan alakítja, formálja. Ez a szerkezeti alakulás megmutatkozik az agyvelő külső habitusán, térfogatán, nagyságán, makroszkópos-, mikroszkópos differenciáltságán stb. Következésképpen az agyvelő morfológiájának az ismerete alapján következtetni tudunk a halak életmódjára és fordítva, az életmód ismerete alapján megtudjuk magyarázni — egyik oldalról — a halak agyvelejének nagy változékonyságát. Jelen munkánkban hazai halak agyvelejének a makroszkópos anatómiai ismertetésével kapcsolatban felfedjük azokat a jellemző összefüggéseket is, amelyek az életmóddal vannak kapcsolatban. Azonban mindjárt igyekszünk rámutatni arra, hogy az agyvelő—életmód viszony kérdését maradéktalanul csak azután lehet megoldani, ha több mikroszkópos anatómiai, pontosabb ökológiai és fiziológiai adattal fogunk rendelkezni a makroszkópos anatómiai vizsgálatok mellett. Az életmóddal kapcsolatos jellemző agyrészek szövettani feldolgozását megkezdtük. A medulla oblongat a-nak két olyan része van, mely a hazai csontoshalaknál jellemző változékonyságot mutat, nevezetesen a tuberculum impar és a lobus viscero-sensibilis IX—X. (L. I.—II. táblázat.) A tuberculum impar a nervus facialis viscero-sensibilis magva. A nervus facialis viscero-sensibilis rostjai a feji oldalvonalrendszer, a szájpadlás nyálkahártyája, a fej- és bajúsz receptorait alkotják. Az I. táblázat szerint nagy tuberculum impar tünteti ki a Barbus barbust. — A Barbus barbus főképpen éjjeli aktivitású hal, mely elsősorban a nagy bajúszain lévő ízlelőszervek, a fejen elszórt tapintó szervek és jó szaglása útján tájékozódik. A Gobio gobio fejlett tuberculum impar ja fejlett vegyi érzékszerveivel van kapcsolatban, hiszen ismeretes, hogy táplálékában a rothadó hús, korhadó növényi részek és számos más anyag is szerepel. A csíkok nagy tuberculum imparját a bajúszok érzékszervei alapján szintén meg tudjuk magyarázni. E mellett rá lehet mutatni arra is, hogy a csíkfélék megérzik a zivatar közeledtét, azaz a légnyomásváltozást, melynek felfogására receptorokat tételezhetünk fel a facialis által ellátott fejterületeken. Nincs tuberculum impar ja a nappali ragadozó csontoshalaknak, ellenben van az éjjeli ragadozó Silurus glanisnak (tuberculum par), amelyről azt is tudjuk, hogy bajúsza tele van érzékbimbóval. A Brehmben azt olvassuk, hogy ,,a bajszát csalinak használja." A lobus visceri-sensibilis IX—X.-be érkeznek be a nervus glossopharingeus és a nervus vagus viscero-sensibilis rostjai. A n. glossopharingeus ramus posttrematicusa a nyelvcsúcshoz, ramus pharingeus dorsalisa a garat felső falához ad érző rostokat. A n. vagus ramus branchialisa a garat alsó-, felső falának, a kopoltyúívek nyálkahártyájának -505