Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Összefüggések a hazai csontoshalak agyvelejének anatómiája és az életmód között

ÖSSZEFÜGGÉSEK HAZAI CSONTOSHALAK AGYVELEJÉNEK ANATÓMIÁJA ÉS AZ ÉLETMÓD KÖZÖTT DR. BENDE SÁNDOR I. Bevezetés A halak agyveleje valamennyi gerinces állatosztály képviselői közül a legnagyobb változékonyságot mutatja. Már maga ez a tény is indokolttá teszi, hogy a halak agyvelejét a legkülönbözőbb biológiai nézőpontok alapján vizsgálat tárgyává tegyék. A biológiai tudományok ismeretanyagának a bővítése azonban praktikus célkitűzésekkel is párosul, hiszen a halak gazdaságilag főleg a fehérje bázis biztosítása céljából igen jelentős állatok. A halak fejlődésének, morfo-fiziológiai viszonyainak, életmódjának megismerése, a rentábilis tenyésztés kidolgozása stb. rendkívüli módon igényli az idegrendszer minél alaposabb megismerését. Hazánkban nem nagyon foglalkoznak a halak idegrendszerének rendszeres kutatásával. Bennem a Cyprinus carpio agyvelejének makroszkópos feldolgozása során alakult ki a vizsgálatok kiterjesztésének szükségessége más hazai halakra is. ,,A ponty agyvelejének makroszkópos anatómiája" c. munkám ezen dolgozat alapjait rakta le. A ponty agyvelejére többször fogok hivatkozni. Mivel dolgozatom a hazai halak agy velejének a vizsgálati eredményeit foglalja össze, nem tartottam szükségesnek a kérdéssel érintkező külföldi kutatások összefoglalását. Ebben a tekintetben az irodalomjegyzékre utalok. II. A vizsgálati anyag Vizsgálataimat a Holt-Szamosból (Győrtelek) és a Tiszából (Poroszló, Csongrád) fogott halakon végeztem. A preparáláshoz binocularis ,,Cy

toplast" mikroszkópot használtam. A dolgozathoz mellékelt ábrákat a mikroszkópra helyezhető feltéttel készítettem. A vizsgált halak az alábbi rendszertani kategóriákba tartoznak: O r d o : Physostomi Família: Esocidae 1. Esox lucius L. — Csuka -479