Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

egységsugarú pontot rajzolunk, egymás után, a fő- ill. mellékvilágtájnak megfelelő irányba. A legkülső pontokat összekötjük és a kirajzolódó alakzat megmutatja, hogy a kérdéses növénytérsulás főleg a lapos felületeket foglalja-e el, tehát az adott területen zonális jellegű (ebben az esetben a kör területe növekszik), vagy extrazonális jellegénél fogva északias ill. délies lejtőkre szorul (növekszik a kül, világtájak irányába rajzolt alakzat.) 3. ábra. Zonális növénytársulások expozíciós diagramja: elegyes erdei fenyves (fenn) és tiszta állományú, elegyetlen erdei fenyves (lenn). -475