Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

egészében komor, sőt tragikus alkotás: a célratörő — szinte monomániás — ember még sikere esetén sem élvezheti dicsőségét, ezt példázza Hatteras kapitány sorsa. Edgar POE ötlete nyomán írta Verne napjainkban különösen időszerű, fantasztikus kozmikus utazásiregényét. („Utazás a Holdba" 1885.) A regény — az eddigi Verne-könyvektől eltérően — társadalmi problémák felvetésével indul. Az amerikai polgárháború befejezése után a polgárságban határozott terjeszkedési vágy harapózott el. Sokan elégedetlenek a technika (katonai technika) fejlődésével. E sztagnálás, tespedés ellen léptek fel a ,,Gun-klub" (Ágyú klub) tagjai, akik a tüzérség továbbfejlesztésén, korszerűsítésén törték fejüket. A regény a Gun-klub ironikusan megrajzolt jelenetével kezdődik [15]. Olyan fantasztikus méretű ágyút szeretnének kitalálni a klubtagok, amelyek lövedéke eljutna a Holdba. Ilvmódon az amerikai expanziós polgárság számára új vadászterület nyílna meg a Holdban. Előző regényeit alaposan túlszárnyalja itt Verne mind fantasztikum, mind a tudományos-ismeretterjesztő célzat tekintetében. Az olvasó megismerkedhet a Holddal, a lőpor és az ágyú történetével, a nagyszabású vállalkozás sajtóvitáival. Persze — ez már a regényes bonyolítás törvényszerűsége: vannak a vállalkozásnak ellenzői, szkeptikusai és lelkes hívei. Minden visszahúzó erő ellenére az ágyú elkészül, el is sütik, de utasai nem jutnak el a Holdba, hanem csak a Hold körül utazgatnak [16]. A regény a tudomány és technika mindenhatóságát példázza, de a cselekmény bonyolítása szegényes. Túlsók a matematikai levezetés és a tudományos fejtegetés benne, ezért nem tudott olyan népszerűséget elérni, mint amit témájánál fogva megérdemelne. Az eddig tárgyalt regények a maguk korában figyelemreméltó sikert értek el, ám az igazán nagysikerű, máig is közkedvelt Verne-regények sorozata a „Grant kapitány gyermekei"-vei indult meg. (1866.) A cselekmény fő vonala itt is egyszerű: a hajótörött Grant kapitányt keresik (mindig a 37. szélességi körön maradva) és találják meg szerencsés befejezésképpen. A regény megérdemelt sikerét nyilván több tényezőnek köszönheti; a kalandos utazás és az ismeretterjesztés itt szervesen összefüggő, egyenlőértékű tényezőkké lesznek — amint azt Susanne TENAND helyesen emelte ki [17]. Másfelől, lényegesen tényezője a sikernek: a kibontakozás titokzatossága, félig sejtett titkok exponálása, váratlan helyzetek érdekfeszítő adagolása. Sok és emlékezetesen jellemzett szereplője van a regénynek. Az olvasó aggódása, rokonszenve kísérti mindvégig Grant kapitány bátor, ügyes, kitartó gyermekeinek vállalkozását. Nem hiányzik a humor sem, melyet elsősorban a szórakozott földrajztudós, Paganel Jakab szolgáltat. 46