Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

zat) fajok. A benne élő fenyves-elemek azonban jól megkülönböztetik a sohasem zonális helyzetű mészkerülő bükköstől. Ilyen fajok pl. a bordaharaszt (Blechnum spicant), fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), körtikefélék (Pyrola fajok, Chimaphila). 21: Cseres tölgyes (Potentillo albae-Quercetum). Száraz tölgyesnek csak töredékes állományait találjuk területünkön, mindig déli kitettségben. Jellemző benne a fehér pimpón (Potentilla alba) kívül más száraz tölgyes elemek előfordulása is, melyek itt más körülmények között nem élnek (szurokfű = Origanum vulgare, szürke müge (Asperula glauca stb.) Kékperjés erdei fenyves (Myrtillo-Pinetum molinietosum) Szakonyfalunál. Cserjeszintjében kutyabenge (Frangula alnus) és lápi nyír (Betula pubescens), gyepszintjében a kékperjén kívül hegyi pajzsika (Thelypteris limbosperma) látszik. (Szodfridt I. felv.) 30* 467