Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

Csarabos erdei fenyves (Myrtillo-Pinetum callunetosum), az előtérben árnika (Arnica montana) synusiuma. (Pócs T. felv.) A társulás területünkön is élő, jellemző fajai: lapított korpafű (Lyeopodium anceps), kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), ernyős körtike (Chimaphila umbellata), zöld virágos körtike (Pyrola chlorantha) stb. Környezeti viszonyait tekintve az erdei fenyves több szubasszociációra oszlik: 12: Tipikus erdei fenyves (M.- P. typicum). Az átlagosnál kedvezőbb talajviszonyok között, homokos, savanyú, barna erdőtalajon élnek állományai. A karakterfajok leggyakoribb előfordulási helye. Lombkoronaszintjében az elegyetlen erdei fenyő kiváló növekedésű. Gyepszintjében az áfonyák és a körtike-félék tömegesek. -463