Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

vagy a talaj egyszerű kiszáradása vagy kilúgzódása folytán a gyepszintben uralkodó lehet a szőrfű (Junco-Molinietum nardetosum szubbaszszociáció). 7: Magaskórós (Filipendulo-Petasition társuláscsoport). Patakok szegélyén és nyirkos erdőszéleken alakultak ki magaskórós állományok. Több asszociációba tartozna, melyek megkülönbözteGyapjassásos láprét a Grajka-völgyben (Carici flavae-Eriophoretum). Háttérben bükkelegyes erdei fenyves (Pino-Quercetum fagetosum). (Pócs T. felv.) tése a térképen nem megoldható. így elterjedt az Angelico-Cirsietum oleracei ass., főleg égerligetek irtása helyén, patakpartokon. Legfajgazdagabb a nedves, forrásos erdőszélek magaskórós állománya, a Filipendulo-Geranietum palustris ass. A két társulásalkotó növényen, a mocsári gólyaorron és a réti legyezőfűn kívül több helyen tömegesen lép fel benne a zergeboglár (Trollius europaeus) és a palástfű (Alchemilla xanthochlora). Ritkább erdőszéli magaskórós társulásunk még a nálunk alig tanulmányozott Arunceto-Doronicetum austriaci asszociáció tündérfürttel és hegyi zergevirággal, mely már átvezet a lúcfenyő-öv magaskórós társulásaihoz. -460