Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán és Bessenyei János: Körkeresztmetszetű fémtárgyak elektrográfiás analízise

KÖRKERESZTMETSZETÜ FÉMTÁRGYAK ELEKTROGRÁFIÁS ANALÍZISE Dr. SZÖK EFA LV I-N AGY ZOLTÁN és BESSENYEI JÁNOS Az elektrog'ráfia, mint az analízisnek egyszerű módszerekkel végrehajtható, igen szemléletes és rendkívül gyors eljárása nem tekinthet nagy múltra vissza. A. Glazunov elsőízben az 1928-as strassburgi kémiai kongresszuson közölte azt a megfigyelését, hogy a fémtárgyakból elektrolízis közben kilépő ionok reagensoldattal átitatott szűrőpapíron jellegzetes színű foltot adnak. A fémtárgyak analízise így a hosszadalmas feloldás és a szokásos nedves úton történő kimutatás helyett egy lépésben végezhető el. Az elektrográfiának elnevezett módszert elsősorban R. Jirkovsky ugyancsak csehszlovák kutató fejlesztette tovább. Más csehszlovák kémikusokon (Krivohlady, Hála, Havlicek, Jenciek. Havrlik, Stemprok) kívül újabban lengyel kutatók kísérleteztek az elektrográfiás analízis alkalmazása kiterjeszthetőségével. Közülük különösen Tadeusz J. Dobrowolski professzornak köszönhet sokat e módszer tökéletesítése és ismertté tétele. Szórványosan más országokban is találunk olyan tudósokat, akik az új analitikai eljárásnak híveivé szegődtek. A jelenlegi állapotban az elektrográfia segítségével szinte mindazok az ötvözetek kielégítő módon elemezhetők, amelyek ionjai jellegzetes színes csapadék képzésére alkalmasak. Az elektrográfia módszere ma már nemzetközileg elfogadott eljárásnak tekinthető. Az újabb analitikai könyvek, mint pl. Feigl, Blok és Okac művei ezt az eljárást több-kevesebb részletességgel ismertetik. A különböző szakcikkekben is, az analitikai monográfiákban is azt láthatjuk, hogy a fejlődés elsősorban az alkalmazott reagensoldatok terén következett be, maga az eljárás Glazunov óta lényegileg változatlan. Általában úgy járnak el, hogy a szűrőpapírt a reagens oldatban 2—5 percig áztatják, majd lecsepegtetés után alumínium-lemezre helyezik. Rugós, vagy csavaros megoldással a fémtárgyat a reagens-papírhoz szorítják, miközben a reagens-papír alatt levő alumínium-lemezre kapcsolják a 2—4 V feszültséggel rendelkező telep (zseblámpaelem) negatív sarkát, az anód viszont a vizsgálandó fémtárgy lesz. Az 1. ábra a Dobrowolski professzor által szerkesztett készüléket mutatja, amelyet az NDK-ban a középiskolák számára gyártani fognak. E be-