Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

Dániel Debrecen város akkori főbírája az udvari kancellártól érkezett bizalmas rendelet értelmében hivatalosan figyelmeztette Kerekes Ferencet, hogy ,.felsőbb helyeken a növendékekkel tanszéken kívül is fenntartott érintkezést nem tartják a tanári tekintéllyel összeegyeztethetőnek" [10]. Ez a tanszéken kívüli érintkezés arra vonatkozott, hogy Kerekes tanítványait gyakran vitte kirándulni a környékre füvészkedni, nem utolsó sorban azonban gyárlátogatási céllal, technológiai ismereteik gyarapítása végett. Azok a levelek, amelyek volt tanítványaitól érkeztek volt professzoruk címére, s amelyekben kémiai vonatkozású kérdések is szerepelnek, mutatják, hogy a tanítványok végzésük után is szaktekintélyként tisztelték egykori tanárukat [18]. A „felsőbb helyek" nyilván attól féltek, hogy a tanár és tanítványok közötti szoros kapcsolat során nemcsak szakismereti kérdések, hanem egyben politikai és világnézeti kérdések is sorrakerülnek. Kerekes viszont ismert volt felvilágosult nézeteiről. Németországi működése alatt a szabadkőművesek berlini páholyának tagjai közé is felvétette magát. (Ezért hosszabb időn keresztül rendőri felügyelet alatt is állott.) Kerekes felvilágosultsága Debrecen légkörében fokozatosan vesztett fiatalkori határozottságából. így aztán, amikor 1849-ben a szabadságharc végső bukása elkerülhetetlennek mutatkozott, végső elkeseredésében az akkor már súlyosan beteg Kerekes — Lunkai Andor álnévvel — a világ keresztény alapon történő megszervezésére tett javaslatot, ettől várva a népek szabadságának biztosítását [8], A Kiáltó Szó c. kiadvány általános célkitűzését egyik mondata foglalja össze a legjobban: „....bár annyi jót nem tehetek hazámnak, a'mennyit szeretnék, tegyek annyit, a'mennyi tőllem telik." A kémiában sem alkothatott Kerekes annyit, amennyit nagy elhatározással szeretett volna, az amit tett, nagy szeretettel, kitartó buzgalommal végezte, s ha a kémia nagy úttörői között nem is tarthatjuk számon, a kémiai ismeretek hazai terjesztésének egyik előharcosaként kell emlékét megőriznünk. IRODALOM [1] Erdélyi Gubernium Levéltára 2578/1763. (M. Orsz. Levéltár, Budapest.) [21 Erdélyi Gubernium Levéltára 1620/1777. (M. Orsz. Levéltár, Budapest.) [3] Rohlwes János M.: Baromorvos-könyv. Ford.: „egy Bétsi Tsászári Főoskolába Gazdasági Tudományokat Tanuló Magyar Hazafi". Béts, 1814. L4] Kerekes Franz: Betrachtung über die chemischen Elemente. Pesth, 1819. [5] Kerekes: II. Betrachtung über die chemischen Elemente. (Kézirat, Debreceni Nagykönyvtár 608/35.) [6] Kerekes: a) Chemia, vagy a' testek bontásának és vegyítésének tudománya. b) Eggv mathematico chemica kérdés megfejtése. c) Ideen zu einer Philosophie der Chimie. (Kéziratok, Debreceni Nagvkönyvtár, 608/36.) [7] Kerekes: Chemia (leírta Onadi Szabó Sándor) 1833. (Kézirat, Debreceni Nagykönyvtár, 608.) -420